Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
Tizennegyedik articulus. Hogyha valaki szőleinek gyepűit a' vagy reá mért kaput meg nem csinálja, és a' marha a' csinálatlan gyepűn kárban mégyen, a' szőlősgazdára, kinek gyepűin bémégyen, böcsültessék a' kár, kinek megfizetisivel 3 forént bírságon is maradgyon, ennek két része az uraságé, harmadik pedig a' helységé lészen. Tizenötödik articulus. Hogyha valaki az igaz gyepűt a' régi rendeltetett határnál küllebb teszi, marad 24 forénton, melynek is 4 foréntja a' helységé, 20 foréntja pedig azé, a' kit illyet. Tizenhatodik articulus. Valaki tüzet csinál a' szőlők között és gondatlansága miat abbul más szőlősgazdák gyepűiben, szőleiben, oltoványiban vagy épületiben valami kár következek, az uraság számára 4 foréntban, hegység bíráinak pedig 2 foréntban büntetődik, ezenkívül az káros embernek kárát az hegység böcsűje szerént tartozék megtéréteni. Tizenhetedik articulus. Hogy a' távul lévő szőlősgazdák kárt ne valljanak, tartozni fognak az hegybírák naponként avagyis hetenként a' szőlőhegyet megjárni, és ha valami vincellért avagy munkást káros munkatitelben tapasztalnak, toties quoties 343 12 pénzre büntessék, ha pedig őket nagyobb kártitelben tapasztalnák, tartozni fognak a' szőlősgazdáknak idein hírekké adni, és a' helységnek is reportálni 344 . A' mennyire lehet, firfibul 345 álló szőlőpásztorokat tartsanak, nem is lészen szabad rosz életű asszonyokat 12 forént büntetés alatt tartani, a' midőn pedig béálléttatnak, mindenikinek eleiben adgyák az hegymesterek az hegy igasságát, tudniillik, hogy nem lészen szabad nékie a' föllyfogadott szőlőn kívül járni helyes ok és annak ideje nélkül, ugy azon szőlőben is sok bitanglást tenni, elsőben 1 forént büntetés alatt, kinek két része az uraságé, harmadik az helységé lészen, azután a' mi kár esik is, reá fog böcsültetni. Mindezeket vagy más történhető rosz cselekedeteket a' hegybírák és esküdtek fölljcgyezvén, tartozni fognak az uraság tisztinek bemondani szediskor. 346 Tizennyolcadik articulus. Az Nemes Vármegye limitatióján kívül senki akárminémű munkásának napi bérét ne merészölje fizetni, ha pedig valaki egy másnak már megfogadott munkását alatomban vagy többet égérvén néki, vagy akármi más fartéllal 347 elcsalná, az munkást az hegység ellfoglalhassa, és az ollyatin gazdát minden ellcsalt munkásért 50 pénzre büntesse. Tizenkilencedik articulus. Minekelőttő szokás szerént az uraság, vagy holl comunitasok 348 vannak, közönségesen föll nem szabadul a' szüret, mindaddig senkinek sem leszen szabad 12 forént büntetés alatt szedni, megszedetvén pedig, valamég a' hegy vámot, kilencedet vagy tizedett (ahol mint van) az uraság számára ki nem adgya, annak híre nélkül azon büntetis alatt borait az hegyrül ellvinni ne merészöllő 349 . Huszadik articulus. Valaki a' földesúrnak tartozó és járó igasságot esztendeig maga roszaságátul ki nem adgya, úgyszintén ki szőleit szántszándékkal
