Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
személlyek az esküdteknek kedvét keresvén, ha alkudni kívánnak, engedelmességgel lehetnek hozájok, holott megkeminétvén magát, az reávetett bírságot meg nem akarná adni, megjelentvén azt előb az földesuraságnak vagy tisztinek, annak ereje által minden engedelem nélkül megvetessék rajta. Hetedik articulus. Mivel a' sokféle utak igen károssak az szőlőknek, azért minden ember az ő régi útját, mellyen szőleihez szokott járni, megtanulja és azon járjon, az hová útja vagyon, onnénd se ide, se oda, se jobbra 333 , se balra ne térjen, hanem ha hegymestert vagy esküdteket látna, s dolga volna vélek, megszólétván, azokhoz szabad minden jámbornak menni, ha pedig maga szabad akaratjábul kimenne vagy kitérne és azzal az utat más kárával másfelé vinni akarná, s ell nem akarná szenvedni, az ki szőleje táján lett az kitérés, tudtára adván az helységnek, annak bírsága leszen 1 forént. Nyolcadik articulus. Ha valamely szőlősgazda lopásban tapasztaltaték, 24 foréntra büntettessék, melynek húsza a' földesúré, 4 az helységé légyen, ha pedig több ízbéli, ámbár aprólékos lopásokat követne ell valaki a' hegyen, mindenit, a' mie a' gyepűn belül vagyon, ellveszesse, melybül az kárvallot ember először megeligéttessék, az helységnek pedig 4 forént adassék, töbire az földesuraságé légyen. Hahogy pedig valaki vagy péncét törnő 334 , vagy oil lopást tenne, mely törvént érdemlene, fogattassék meg, és ha a' földesuraságnak 335 jurisdictiója vagyon, annak adassék, egyéberánt a' Nemes Vármegye fogságában küldessék. Ha pedig a' lopás valamely szőlősgazdának cselédgye által történnék, vagy lopót portika valaki pincéje és szőleje körül találtatnék, magát a' szőlősgazda hitivei megmentheti. Cselédgye mindazonáltal, kire az lopás háramlók, az lopásnak mivoltához képest büntettessék. A' paráznaság is házasokban 24 foréntig, szabad személlyekben tizenkét foréntig büntettessék, kinek hasonlóképpen két része az uraságé, egy a' helységé légyen. Az orgazdák pedig a' tolvajokhoz képest duplán büntetődgyenek. Kilencedik articulus. Ha idegen embert találnának az szőlőben avagy gyümölcsön, szabadon megfoghassák, és a' hegymester esküdtekkel edgyütt egy foréntot vehessenek rajta, ha aki látja a' gyümölcs vagy szőlőlopót, s maga nem bír véle, valamely embert lát az helységbéliek közül, és ki segétségre ell nem menne, annak bírsága 4 forént, úgy nemkülönben, ha valamely bujkáló személlyeket a' hegyen vadászni tapasztalnak, az hegymesterek megfogván, fegyvereket vagy puskájokat vegyik ell, és adgyák a' földesuraság vagy annak tisztartója kézihez. Ezen articulus az szőlőpásztorokra is extendáltatik 336 , az vadászat pedig nemcsak vinceléreknek vagy szőlőpásztoroknak, hanem gene337 338 raliter ~ kinek-kinek Szent Gergöly naptul szüret vigiig tilalmaztatik. Tizedik articulus. Senki semminemű marháját ne őrézze a' szőlő allában, se a' szőleje föliben az megyén belül Szent György naptul fogvást Szent Márton napig. Ha a' ki ott találla s. v. a' disznót feles kártételekben, nem ismerni
