Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Melly dolgot megvisgálván igaznak találtatott a panasz, mellyért edgyességünk tartalma szerént megbüntettetett 1 pengőforintra Lebli Jósef. 6. Dómján Josef panaszt tett Lebli Josef mészárosunk ellen, hogy rosszul mérte a húst, mellyért elégtételt kíván. Ezen föllyül írtt panasz megvisgáltatván bevalósult, hogy egy font húst négy lat híjjával adta, mely tettéért Lebli Jósef edgyességünk tartalma szerént 2 pengőforintra megbüntettetett. 7. Tóthi Josef panaszt tett Lebli Josef mészáros ellen, hogy egy font húst vitt és két lat hibája lett az egy font húsnak. Lebli Josef mészáros megbüntettetett 2 forint 30 krajcárra, mert a kontraktusában magát kötelezte, ha két latot hibáz, tehát minden fogyatkozás nélkül kifizeti a rámért büntetést 2 forint 30 krajcárt, melly ki nem fizettetett. 8. Morotza Miklós panaszt tett mészárosunk ellen, hogy egy font húst vitt, és fél lat hibája lett, mégis 18 krajcárt vett érte. Ismét a mészárosunkat megbüntettük 2 forint 30 krajcárra, mellyet tartozik fogyatkozás nélkül kifizetni. 10. A nemesi és agilis közbirtokosság Mindaz, amit elmondtunk a falu elöljáróságának a káptalannal, továbbá a jobbágyokkal a gazdálkodásban, a haszonvételek megosztásában való közösségéről, elmondható a közbitokosságnak a káptalannal és a jobbágyokkal kialakult viszonyáról is egészen az 1842. évi arányosítási egyezségig, a káptalani és a nemesi birtokok elkülönítéséig, ami után a közbirtokosság a gazdálkodásban egy új fejezetet nyithatott. 1842 előtt a nemes-agilis közbirtokosság és a veszprémi káptalan között törvényesen megállapított arányosság (proportio) nem volt, a költségeknek és a jövedelmeknek fele-fele arányban való megosztását szokás szerint gyakorolták. Első ízben az alsóörsi erdő zár alá vételekor 1812ben a káptalan képviselője mondta ki: „ámbátor még ezen helységben törvényes proportio nem volna, mivel mégis a szokásba a' jött bé, hogy a jövedelmeknek fele a T. N. Káptalannak adatott, azért most is a költségeknek felét szenvedni fogja a tisztölt káptalan..."

201 A nemesi közbirtokosság azelőtt is létezett, hogy levéltárát rendezte és a hivatalos ügyek írásbeli intézését megszervezte. 1762-ben a mészárszék ügyében az alsóörsi nemesek úgy léptek fel, mint közbirtokosok, akik a mészárszékben a káptalannal egyenlő földesúri jogokat bírnak.

202 Alsóörsön a közbirtokosság működése a szőlőhegyi önkormányzat jegyzőkönyvében az 1750-es évektől kezdve követhető, hat évtizeddel korábban, mint a közbirtokosság saját irataiban. Abban, hogy az 1810-es években megszervezték a közbirtokosságot, nagy szerepet játszott a II. József halála után kialakult helyzetben a nemzeti erjedés