Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

I. Régészeti korok

nem kerültek elő leletek. Ez talán a kutatás hiányosságának is betudható, de elképzelhető egy másik lehetőség is: Alsóörs község, mivel viszonylag közel fekszik a Balatonhoz, ebben az időszakban csak gyéren volt lakott. Ennek magyarázatát abban kereshetjük, hogy a rómaiak Pannoniából való távozását, valamint az általuk épített zsilipek szétrombolását követően a tó vízszintje jelentősen megemelkedett. Ez azt eredményezte, hogy a tó környéke eliszaposodott, ingoványos lett.

2 így nagyobb közösségek letelepülésére nem volt alkalmas. A honfoglalást megelőző időszakban, az Avar Birodalom pusztulása után a helyzet méginkább romlott. A maradék avar és a beköltöző szláv lakosság nem fordított figyelmet a Balaton természetes lefolyásának biztosítására. így a tó vízszintje mintegy két méterrel megemelkedett, környéke pedig járhatatlan ingovánnyá változott/ Ezek alapján elképzelhető, hogy a mai Alsóörs jelentős része is víz alatt állt, illetve elmocsarasodott. Feltevésünket alátámasztja az eddig előkerült régészeti leletek többsége, a velük kapcsolatban tett megfigyelések. A rómaiak által végrehajtott vízszabályozási munkák következtében a tó vízszintje lényegesen alacsonyabb volt. Ezt Alsóörs esetében a Kermencs-rét nevű részen előkerült római kori épület alap falainak 1908-as feltárása is igazol• 4 ja. A népvándorlás idején a magasabb vízszint az emberi megtelepülés szempontjából szinte egy határvonalat képez. A Balaton-felvidéken eddig előkerült V-X. századi sírok és telepnyomok általában a még napjainkban is gyakran vizenyős területekből kiemelkedő dombokon vagy kisebb hegyeken kerülnek elő. Bizonyítékul felsorolható néhány lelőhely a szomszédos területekről: Balatonalmádi-Öreghegyen hat honfoglaláskori sír, Lovas-Szőlőtelepen népvándorláskori lovassír vagy ugyaninnen a lovasi Sédtől keletre eső dombháton IX-X. századi telepnyomok; kissé távolabbról: Csopak-Kőkoporsódomb római telepen feltárt néhány népvándorláskori temetkezés, de még hosszan sorolhatók a hasonló lelőhelyek. Ezek általában kisebb temetők, de nem is ismerünk a Balatonhoz közeli területekről nagyobb kiterjedésű temetőket, azok kivétel nélkül a tótól távolabb fekvő részekről ismertek. így tehát Alsóörs területén is csak a magasabban fekvő részeken számíthatunk a népvándorlás kori népek hagyatékára. A Kárpát-medencébe beköltöző honfoglalás kori magyarság emlékei Alsóörs területén szintén ritkáknak mondhatók. Néhány lelőhelyen edénytöredékek jelzik csupán, hogy ebben az időszakban, elsősorban a magasabban fekvő részeken, elődeink is megtelepedtek. A honfoglalás időszakában a beköltöző magyarság természetesen nem a mai községhatárok által behatárolt területen telepedett le. Alsó- és Felsőörs különválása egy későbbi időszakban következett be. Így a korai magyarságra vonatkozó felszíni telepnyomok és a feltárt temetkezések az egész körzetben lakó népesség történetét reprezentálják.