Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

[18.] September 26-kán özvegy Hamar Josefné, Sebestény Péter leánya Julianna, mégis Horváth Jánosné leánya Susánna kukoricalopásban megtapasztaltatván, mert Lak János és nemes Fábián Péter az factumon érték, úgymint szolga Szabó Ferenc kukoricájjában, mellyért őket 2 forintokra büntettük, minden személyt, a kárt pedig a káros gazda elengedte, a büntetést pedig befizették egyen-egyen. [19.] October holnapban jobbágy Vörös Istvány fia Istvány curátorunk ellen való mocskos beszédiért és törvénybíránk ellen való rossz magaviseléséért csopaki ispán előtt és az elöljárók előtt megbüntettetett 12 pálcaütésekre, mellyet a káptalan bírájja udvarában, az uraság hajdúja által ugyanakkor kiállott. [20.] December 2-kán Kállai Imre ifjú, Danka Josef ifjú, mégis nemes Morotza Gábor ifjú, Hetesi János kocsijáról egy zsák almát éjjel eltolvajlottak, és ezen ő kártételekért bíróházhoz hívatván őket, 4 váltóforintokra büntettük egyenként, melyet meg is fizettek mind egyen-egyen, az egy zsák almáért pedig 3 forintokat váltóban kifizettek a károsnak. [21.] 1833. Januarius 10-dikén helységünkben lakó nemes Farkas Sámuel nádlopásban érettetett Kermencsen nemes Fábián Péter, Hetesi Péter és Dómján István láttokra, mely lopást maga is megismert. Szép könyörgésére ollyan ajánlása mellett, hogyha töbször őtet ollyan vagy csak legkevesebb bűnbe is tapasztalják, mint legrosszabb embert, úgy büntessék. Most 1 váltó forintba néki megengedtünk. [22.] 1833-dik esztendő Martiusban Vörös Istvány fia Istvány három rendbéli falopásba tapasztaltatván egy napon, úgymint reggeli elmenetelekor jobbágy Vörös János fájj át felrakta, de ez rajta érvén a fája felrakásán, lehányatta véle azon az helyen, onnan odább menvén Horváth Istvány fájj át rakta fel, mely felrakásonn Horváth Josef fia ugyan Josef, Gál Péterné fia Péter, Hamar Josefné fia Josef rajta érték, és Horváth Istvánnak bemondották, ki is bírónak jelentvén panasszát, Vörös Istvány fia Istvány bíróhoz hívatván, ezen falopásait tagadta ugyan, de reá világosodván, hogy Horváth Istvány fájját ő hozta el, az idő alatt elmenvén Vörös Istvány fia Istvány, hogy a falopás reá ne süljön, az erdőre, Horváth Josef fájjából meghordta Horváth Istvány fájját, de ez is megvisgáltatott az hely színén, és ez is reá bizonyodott, mellyért őtet az elöljáróság megbüntette 18 pálcaütésekre, amellyért mindjárt kiállítottuk a Séd dombra, és ott 11 pálcát kiállott, akkor leugorván a deresről, elszaladott. Ekkor mi elöljárók elmentünk az atyja házához, hogy a még hátralévő büntetéséért zálogot hoznánk, ekkor a szőllőhegyről azt kiáltozta a büntető személy: „Édesanyám, csukja be kend az házat, mert mennek ám a tiszák, mely kiáltozása és mocskolkodása mindeddig büntetetlen." [23.] Az 1833-dik esztendő július 7-kén Horváth Josefné szömörcelevél szedésen tapasztaltatván, minthogy az tilos, mivelhogy árendában ki van adva, te-