Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Ezután következett az elszámolás, amely szerint a felső hely visszaszerzésének költségeit elsősorban Mórocza Ferenc és felesége Bánhorváti Katalin állta, amit az atyafiak: András, József, István, János, Péter és István 1751. március 18-án elismertek és a megszerzett jószág nagyobbik részét Ferenc bírásába adták mindaddig, amíg kifizetik neki a költségekből rájuk eső részt. A felső helyhez tartozó földekből Ferenc kapott l-l hold szántóföldet a Középsokra-dűlőben, a Suatagon, Szabadiokon és a kertek alatt és 3 holdat a Horgasföldekben, ezenkívül 1 hold rétet a Mái útjánál, 1 nyilast az Öreg-réten és a Hetesy Péter által bírt szőlő dézsmáját. József, aki Danka István részéért fizetett 27 forint 50 dénárt, megkapta a Danka ház felét, 1 hold szegtoroki és az Alsó-telekben a Mondolásban szintén 1 hold szántóföldet.

115 Az alsóörsi felső hely visszaszerzésével egyidőben még Gergelynek sikerült rendeznie a szentkirályszabadjai jószág, egy „verség szerint levő őstől maradott nemes portió" ügyét is. Az osztályosok ugyanis kimaradtak a szentkirályszabadjai nemesek 1718. évi beiktatásából, de a részüket meghagyták, s az 1748. évi osztályos egyezség szerint Gergely hat tagban 7 hold szántót és 3 db rétet kapott, amelyek a Felső-kútnál lévő, Finta Bognár Jánossal közösen bírt kúriális fundushoz tartoztak. Mivel a harmadik atyafi, Nagy Sámuel jóval többet kapott Szentkirályszabadján, mint osztályos társai, ezért cserébe két vámosi kúriában való jussáról lemondott a javukra.

116 A Szentkirály szabadján osztozó atyafiak azáltal álltak egymással rokonságban, hogy Mórocza Gergelynek az édesanyja Nagy Katalin, Finta Bognár Jánosnak az édesanyja Nagy Zsuzsanna és Nagy Sámuelnak az édesapja Nagy Mihály testvérek voltak. Nagy Sámuel pénzben szűkölködvén, 1760. augusztus 23-án vámosi három nemesi sessióban lévő 1/3 jussát 20 rhénes forintért Mórocza Ferencnek és Bánhorváti Katalinnak eladta. A megvett jószágot azonban Mórocza Ferencnek kellett törvényes úton keresnie és kiváltania. Mórocza Ferenc kikerestette a káptalanban az 1714. március 6-án Nagy Mihály özvegye és Mórocza Gergely által megkötött egyezséget, amely szerint a Nagy Mihály által elzálogosított három vámosi kúriát csak úgy tudták Küllei Mihálytól visszaszerezni, hogy egy nemesi sessiót és a három kúriához tartozó külsőségek felét elörökösítették neki.

117 Mórocza Ferenc fia Sámuel 1763-ban lép előtérbe, majd apja halála után, 1767-től a családtörténet főszereplőjévé válik. Ő, aki a jószágszerzést a nagyapjától kapott borjas tehénnel kezdte 1744-ben, igencsak kihasználta azt, hogy a famíliában némelyeknek kifejezetten rosszul ment a sora. Ilyenek voltak Mórocza Ferenc fia Mihálynak a leszármazottai. 1763-ban az egyik Alföldre költöző rokonát, ifj. Mórocza Jánost segítette a költözködésben. Székesfehérvárig elszállította és segítette abban, hogy a Kőrös mellé eljusson. A Székesfehérvárig vezető hosszú úton ifj. Mórocza János arra az elhatározásra jutott, hogy ko-