Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

nak, de azokon sarjút nem kaszálhatnak. Szőlőhegyük van a határban, melynek terméséből csak a dézsmatizedet adják. Az urbárium bevezetésekor, 1760-ban minden egészhelyes gazdának a házhelyen kívül 16 hold szántóföld, melynek mindegyikében 2 pozsonyi mérő mag ment bele két nyomásra és esztendőnként hat szekér szénára való rét adatott. Az urbárium bevezetésétől fogva minden egészhelyes gazda négy ökrével, szekerével esztendőn át 52 napot vagy ahelyett 104 napot gyalog vagy kézimunkával szolgált, ha pedig csak két ökrével s szekerével robotolt, akkor a szolgalatja csak gyalogrobotban számíttatott be. Se mezei, se hegybéli termésből mindekkoráig kilencedet nem adtak, hanem csak tizedet. A földesúri juss elismeréseként az 1727. esztendőbeli kontraktus szerint boraikbul a tizeden kívül esztendőnként 3 akó asztali bort adni tartoztak. Az urbárium bevezetése óta a földesúri juss elismeréseként zsúpszőlőt és mindenféle gyümölcsbül valamit az uraságnak adni kötelesek. Ami a többi adózást illeti, minden telkes gazda az uraság konyhájára köteles esztendőnként egy ludat, 2 csirkét és 10 tojást adni. A helységben puszta hely nincs. Valamennyien örökös jobbágyok.

74 A kilenc kérdőpont megválaszolása után összeírták a jobbágyokat, házas és hazátlan zselléreket és feljegyezték a kezükön lévő úrbéres föld (belső telek, szántó, rét) nagyságát, ezenkívül összeírták a nem úrbéres jellegű földeket: a szőlőket és az irtásföldeket. Ezután következett az osztályozás. Alsóörsöt a 2. osztályú helységek közé sorolták, ami azt jelentette, hogy egy egész jobbágyhelyhez tartoznia kellett belső telekben akkora területnek, amelybe két pozsonyi mérő mag ment bele, ami a földek minőségétől függően 1100-1300 négyszögöl területű kisholdnak felelt meg, szántóföldben 20 holdnak, rétben 8 kaszás (embervágó) nagyságú területnek. Megállapították a helység jogosítványait, ami Alsóörsön az erdőhasználati (faizási) jogot jelentette, azonkívül azt, hogy a bormérés Szent Mihály-naptól Szent György-napig, tehát fél évig őket illette. Megállapították a robotnapok számát, ami egy egészhelyes jobbágynál 52 napi igásrobot, házas zselléreknél 18, hazátlan zselléreknél 12 napi kézirobot volt. A jobbágyok kötelesek voltak hosszúfuvart is adni évente egyszer. A pénzadót (cenzus vagy füstpénz) egységesen egy forintban állapították meg. Ugyancsak egységesen állapították meg az ajándékokat: egészhelyes gazda évente két csirkét, két kappant, 12 tojást, 1 icce vajat tartozott adni. Ekkor vezették be a kilencedet, de azt az alsóörsi jobbágyok nem természetben adták, hanem 8 forinttal megváltották. Kenderből, lenből is kilencedet kellett adni vagy helyette fonást, egy egészhelyesnek 6 font kendert kellett megfonni a földesúr kenderéből. Ezután elkészítették a helység úrbéri tabelláját, amely tartalmazta az egyes jobbágyok úrbéres földjeinek nagyságát és szolgáltatásaikat.