Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

6. Mindenféle terményből, úgy borból is dézsmát (tizedet) adnak, kötelesek a dézsmaszemet Veszprémbe szállítani és a dézsmabor fuvarozásához fogatok­kal előállni. 7. Kötelesek robotban az uraság számára szántást és vetést végezni, a szé­nabetakarításra és behordásra előállni, az eddig is robotban munkált alsóörsi szőlőket megművelni. 8. Szőlőéréskor minden vasárnap a hegymesterek gyümölcsöt küldenek az uraságnak. 9. Ezután a Balatonban való halászatot tartoznak kiárendálni 24 forint bün­tetés alatt. 10. Amidőn a földesurak vagy tisztjeik a helységbe mennek, tartozik a falu a parancsaiknak engedelmeskedni és őket illendően tartani. A veszprémi káptalan számadáskönyvéből megállapítható, hogy az alsóörsi jobbágyok nem tudták minden évben megfizetni az 1727-ben megszabott 30 forintnyi árendájukat. 1735-ben 18, 1737-ben 15, 1739-ben 16 forint bevétel van a számadáskönyvben. 1740-ben tíz jobbágy összesen 20 forintot fizetett, és megjegyezték, hogy az urbárium szerint 30 forintot kellene fizetniük, de elsze­gényedtek, ezért a káptalan fejenként 2 forintra leengedte az árendájukat. A természetbeni szolgáltatásokat rendesen teljesítették. A falunak nem volt mal­ma, de Farkas István alsóörsi lakos bérelt egy lovasi malmot és oda jártak őr­letni. Az alsóörsiek a vörösberényiekkel együtt a kisberényi pusztát bérelték. 1732-ben fele-fele arányban fizették a bérletet. Az alsóörsiek bérlők 1733-ban, 1735-ben és 1742-ben, a bérletért 35 forintot fizettek két terminusra. Az 1727. évi „urbáriumot" a jobbágyok később szerződésnek (kontraktus­nak) nevezték, mivel nem a törvények szerinti úrbéri terheket tartalmazta. Ur­báriumnak azt nevezték, amit 1755-ben vezetett be a földesuruk. Ez volt a káptalani jobbágyok első úrbérrendezése, amit követett a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés. Utóbbi 1767-ben kezdődött és 1780-ban zárult le. Az 1753. évi úrbéri összeírással kezdetét vette a káptalan birtokán az úrbér­rendezés. A megelőző, 1727. évi összeíráshoz képest az 1753. évi összeírás elsősorban a zsellérekről tartalmaz részletesebb adatokat. A jobbágyok két nyo­másban 119 1/2 pozsonyi köböl kapacitású szántóföldet műveltek. 13 3/4 ka­szás rétjük volt, ami összeadási hiba miatt 3 kaszással csökkent. Míg 14 telkes jobbágy gazdaságához 75 kapás, addig 13 árendás zsellér gazdaságához 77 ka­pás nagyságú szőlőterület tartozott. Ökör csak két jobbágy gazdaságában volt, a zselléreknél természetesen egy sem. Öt jobbágynál 13, hat zsellérnél 14 lovat írtak össze. A táblázat rovatai: 1. két nyomásra való földek; 2. a földek kapaci­tása pozsonyi mérőben; 3. rét kaszásban; 4-5. saját és idegen szőlőhegyen lévő szőlők kapásban; 6. igavonó ökrök; 7. lovak; 8. tehenek; 9. két- és hároméves állatok; 10. juhok, kecskék; 11. sertések.

Next

/
Thumbnails
Contents