Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

lálta az időt arra, hogy két évszázad zavaros viszonyai után rendezze a birtokainak az igazgatását és a földesúri jövedelmeket képező úrbéres szolgáltatásokat. Ennek eredménye lett a káptalani birtokok 1727. évi „urbáriuma", amelynek az Alsóörsre vonatkozó szövege három részből áll. A szöveges részben először leírták a községben lévő állapotokat a veszprémi káptalan mint földesúr szempontjából: 1. Alsóörsön a káptalan részbirtokos. A helységben közbirtokosok: Csizmadia István, Mórocza Gergely, Tóthy János, Tóthy András, Gál János, Gál Imre kúrialista nemesek. A káptalannak volt egy fundusa, amely után Prépost Mihály vagy Prépost János a földesúri jog elismeréseképpen évente egy bárányt szokott adni, de Mórocza János ráépítette a házát és semmit sem fizet a káptalannak. Csizmadia István is bír egy szőlőt, amelyről korábban a káptalan dézsmát kapott. Számos nemesi szőlő van, amelyekről nem tudni, hogy a nemességük honnan ered. 2. A helység lakói a kocsmát, mészárszéket, halászatot és a legeltetést elegyesen bírják. Ez azt jelentette, hogy a káptalan úrbéresei és a kúrialista nemesek a felsorolt haszonvételeket közösen használták és a káptalan ezek jövedelmeiből nem kapta meg az úrbéreseitől őt megillető részt. A káptalan borból (mustból) tizedet kapott a jobbágyoktól és azoktól a külső birtokosoktól és nemesektől, akik a káptalan fundusán szőlőket műveltek. A káptalannak Alsóörsön a saját kezelésében három szőleje volt, amelyek közül kettőt, a nagyprépostit és az éneklőkanonokit az alsóörsi jobbágyok a lovasiakkal együtt, a harmadikat, az olvasókanonokit pedig a felsőörsiek robotban munkálták. Úrnapján a jobbágyok egy sertéssel, azonkívül három akó asztali borral is tartoztak az uruknak. Húsvétkor és pünkösdkor a konyhára tetszés szerint 2-3 pár baromfit, azonkívül évente az uraságnak 4 forint készpént adtak. 3. A szomszédos almádi és kisberényi pusztát az alsóörsiek és a vörösberényiek árendálták a makkoltatás kivételével évi 35 forintért. Fabsics Mihály őrkanonok és Török András főszolgabíró 1727. március 1jén összeírást készítettek a káptalan úrbéreseiről. A táblázat rovatai: 1. a jobbágytelek nagysága; 2. két nyomásra való földek pozsonyi mérőben; 3. rétek kaszásban; 4-5. szőlők saját és idegen szőlőhegyen kapásban; 6. ökrök; 7. lovak; 8. tehenek; 9. három- és kétéves állatok; 10. juhok, kecskék; 11. sertések. A méhkasokat is össze kellett volna írni, de ilyen nem volt Alsóörsön. A veszprémi káptalan árendásainak szőlőbirtokát és állatállományát nem írták össze. Potzay Gergely, Tót Mihály, Fazokas István, Szentes János, Szentes György özvegye, Szalay Miklós, Farkas Mihály, Kovács György, Oláh Mihály, Falusy Pál, Kiss Parti János, Komáromi István a káptalan fundusán laktak, ezért 1 forint 25 dénárt fizettek.