Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
III.Török kor (Lichtneckert András)
A Rákóczi-szabadságharc egyetlen alsóörsi részvevőjéről tudunk, Faragó Mihályról, aki a kuruc világban a felsőörsi Szentgyörgyi Péter nevű hadnagyot lovászként szolgálta. 252 A Rákóczi-szabadságharc idején a labancok, köztük a különösen kegyetlen rácok, Alsóörsöt sem kímélték. 1707 februárjában Rabutin generális parancsnoksága alatt egy császári sereg vonult Szentkirály szabadjáról Felsőörsön és Vámoson át Vázsonykő irányában. Amerre elvonultak, pusztítottak, gyújtogattak, olyan vandál pusztítást végeztek, aminek az emléke az alsóörsiek emlékezetében még 1756-ban is elevenen élt. A többször idézett tanúkihallgatás alkalmával Danka István agilis, református vallású 90 esztendős ember elmondta, hogy „Rabatin járásakor mintegy dél tájon reájok üttvén a német és rácz, elszaladtának, amigh népével által takarodót..." Felégették Alsóörs lakóházait, amit jól mutat az, hogy az említett Danka István, aki Rabutin járásakor a Móroczáktól szerzett funduson lakott, a falu felégetése után építette fel újra a házát. Amikor a Móroczák visszaszerezték tőle a fundusnak azt a részét, amelyen lakott, a ház lebontására is jogot szereztek. Ekkor Danka István kikötötte, hogy ha lebontják a házát, akkor kötelesek megfizetni a háznak a „Rabatin égetése után lett böcsü szerint" az árát, amit nyilván azért tett, mert ekkor jobb házat épített annál, mint amelyben a felégetés előtt lakott. 253 Rabutin csapatai felégették Alsóörs református templomát is, ezért a hazatelepülés után a reformátusok a templomot romjaiból újjáépítették. 1756-ban, amikor azt kellett bizonyítani a reformátusoknak, hogy a templomot ők építették újjá a pápisták segítsége nélkül, Kiss Ferenc református vallású 70 esztendős ember vallotta: „az Rabatin amig által takarodott ezen vármegyén, addigh vették félre magokat, de azonnal haza telepedvén, amint azelőtt volt, mivel elégette a Rabatin, födél alá vették azon templomot és új chorusokat, minthogy ezek is elégtek, csináltanak bele, folytatták az isteni szolgálatot, más újítást pedigh hogy tettének volna rajta valaha, és az pápisták abban concurráltak volna, nem tudgya, nem is hallotta". Rosos Mihály szentkirályszabadjai nemesember még a templom egyik építőjét is megnevezte: „az Rabatin elégetése után egyedül magok kölcségével, abban éppen nem concurrálván az pápisták, azon formán, amint azelőtt bírták, vették födél alá azon templomot, mégh Veszprémben lakos néhai Ács György lutranus ember zsindelezte". 254 Rabutin pusztítása, ahogyan az alsóörsiek mondták: „Rabatin járása" vagy „Rabatin égetése" olyan nyomot hagyott az emberek emlékezetében, hogy gyakran hivatkoztak rá tanúvallomásaikban, valamiféle kronológiai határt jelentett a falu történetében. Ez a pusztítás és az 1711. évi pestis jelentette a falu történetének egyik mélypontját.
