Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
III.Török kor (Lichtneckert András)
12. A reformáció kezdetei A szájhagyomány szerint a Balaton mellék reformátora Dévai Bíró Mátyás volt. Thury Etele által a Balaton-felvidéki községek reformációjának kezdeteiről közölt első adatsor Kádártával 1535-ben kezdődik, Enyinggel 1540-ben, Csórral és Felsőörssel 1542-ben, Kenésével 1544-ben, Szentkirályszabadjával 1545-ben folytatódik és Lepsénnyel 1560-ban zárul. Thury később 1560-ra tette a felsőörsi reformáció kezdetét." Alsóörs hiányzik ebből a sorból, s a XVI. századból egyetlen református prédikátorának neve sem ismert. A XVII. században a kisnemesi családokon keresztül szoros kapcsolat létezett az alsóörsi és a felsőörsi református egyházak között, emiatt valószínűsíthető, hogy a két településen egyidőben tért át a lakosság a református hitre, noha annak időpontja nem ismert. Az Alsóörsön és Felsőörsön is birtokos Prépostok és Móroczák és jobbágyaik rendszeresen felléptek a felsőörsi református egyház védelmében. Sobry Márton felsőörsi prépost kúriáját 1632-ben elfoglalták a reformátusok. A foglalásban Mórocza Imre és Prépost György jobbágyai: Németh György, Segesdy Ferenc, Puha János is részt vettek. 1634-ben Sobryt a felsőörsi jobbágyok megvertek, emiatt Lippai György veszprémi püspök katonákat küldött Felsőörsre, akik kifosztották Mórocza Imre jobbágyait. Ezután Mórocza Imre a fosztogatás miatt az országgyűléshez panaszt intézett, melyben leírta, hogy Lippai György veszprémi püspök 1634. november 7-én a felsőörsi bírót két esküdtjével áristomba záratta, a sümegi lovas és gyaloghadat Felsőörsre küldte, kik éjszaka a jobbágyainak házait megrohanták, „ajtajokra esvén, betörtek, ládájokat főihasogatták, ruhájokat, pénzeket, ezűstmíeket, házi ezkőzőket, egyszóval valamieket kaphattak, mindeneket sákmánra hántak, boroknak fenekeit kivágták, ládájokrul, ajtajokról mégh az pléheket is levonták, marhájokat ölték, némelly aszszonyállatot és leányzót csupa mezetelen hattak, az férfiakat vagdalták, verték és tizet megh kötözvén kőzzűlők Simeghre fogva vittek, mellynek mégh mast is hármát kietlen fogságban tartattya ű nagsága, marhájokat is penigh az melylyeket el vittek, kiket mégh ez óráigh is tartanak, tőb hatszáz forént árránál. És oly kietlenül cselekettenek, melly keresztyény feleinkhez nem illet volna". A vad dúlás minden bizonnyal azért következett be, mert 1628-ban II. Ferdinánd többek között a veszprémi püspök oltalmába ajánlotta a felsőörsi prépostot, 223 emiatt a katonák feljogosítva érezhették magukat ilyen tettek elkövetésére. Amikor 1756 januárjában több alsóörsi közbirtokos folyamodására tanúkihallgatást végeztek Alsó- és Felsőörsön a reformátusok vallásgyakorlatának és a helységek lakottságának a folyamatosságát vizsgálva, a kihallgatott tanúk azt vallották, hogy Alsóörsön a kálvinisták a kuruc háborúig szabadon és megszakítás nélkül gyakorolták a vallásukat, tartották az istentiszteletet, s már nem is