Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

12. A reformáció kezdetei A szájhagyomány szerint a Balaton mellék reformátora Dévai Bíró Mátyás volt. Thury Etele által a Balaton-felvidéki községek reformációjának kezdetei­ről közölt első adatsor Kádártával 1535-ben kezdődik, Enyinggel 1540-ben, Csórral és Felsőörssel 1542-ben, Kenésével 1544-ben, Szentkirályszabadjával 1545-ben folytatódik és Lepsénnyel 1560-ban zárul. Thury később 1560-ra tette a felsőörsi reformáció kezdetét." Alsóörs hiányzik ebből a sorból, s a XVI. századból egyetlen református prédikátorának neve sem ismert. A XVII. században a kisnemesi családokon keresztül szoros kapcsolat létezett az alsó­örsi és a felsőörsi református egyházak között, emiatt valószínűsíthető, hogy a két településen egyidőben tért át a lakosság a református hitre, noha annak idő­pontja nem ismert. Az Alsóörsön és Felsőörsön is birtokos Prépostok és Móroczák és jobbá­gyaik rendszeresen felléptek a felsőörsi református egyház védelmében. Sobry Márton felsőörsi prépost kúriáját 1632-ben elfoglalták a reformátusok. A fog­lalásban Mórocza Imre és Prépost György jobbágyai: Németh György, Segesdy Ferenc, Puha János is részt vettek. 1634-ben Sobryt a felsőörsi jobbágyok meg­vertek, emiatt Lippai György veszprémi püspök katonákat küldött Felsőörsre, akik kifosztották Mórocza Imre jobbágyait. Ezután Mórocza Imre a fosztogatás miatt az országgyűléshez panaszt intézett, melyben leírta, hogy Lippai György veszprémi püspök 1634. november 7-én a felsőörsi bírót két esküdtjével áris­tomba záratta, a sümegi lovas és gyaloghadat Felsőörsre küldte, kik éjszaka a jobbágyainak házait megrohanták, „ajtajokra esvén, betörtek, ládájokat főiha­sogatták, ruhájokat, pénzeket, ezűstmíeket, házi ezkőzőket, egyszóval valamie­ket kaphattak, mindeneket sákmánra hántak, boroknak fenekeit kivágták, ládá­jokrul, ajtajokról mégh az pléheket is levonták, marhájokat ölték, némelly asz­szonyállatot és leányzót csupa mezetelen hattak, az férfiakat vagdalták, verték és tizet megh kötözvén kőzzűlők Simeghre fogva vittek, mellynek mégh mast is hármát kietlen fogságban tartattya ű nagsága, marhájokat is penigh az mely­lyeket el vittek, kiket mégh ez óráigh is tartanak, tőb hatszáz forént árránál. És oly kietlenül cselekettenek, melly keresztyény feleinkhez nem illet volna". A vad dúlás minden bizonnyal azért következett be, mert 1628-ban II. Ferdinánd többek között a veszprémi püspök oltalmába ajánlotta a felsőörsi prépostot, 223 emiatt a katonák feljogosítva érezhették magukat ilyen tettek elkövetésére. Amikor 1756 januárjában több alsóörsi közbirtokos folyamodására tanúki­hallgatást végeztek Alsó- és Felsőörsön a reformátusok vallásgyakorlatának és a helységek lakottságának a folyamatosságát vizsgálva, a kihallgatott tanúk azt vallották, hogy Alsóörsön a kálvinisták a kuruc háborúig szabadon és megsza­kítás nélkül gyakorolták a vallásukat, tartották az istentiszteletet, s már nem is

Next

/
Thumbnails
Contents