Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

Suhatag Szőlőfő 1586: Suatag; 1534: in loco Zewlewjfe; 1542: Zewleffew; 1557: Zolwfe; 1569: in loco Zewlewjfe; 1572: Zolofey; 1586: Szőlófeőn; 1636: Szőlbfeő; Telekfö 1672: in diverticulo Telekfei in promontorio possessionis Also Eors; 1676: in promontorio nostro Telekfö; 1687: in promontorio possessionis Also Eörs locoque communiter Telekfői sic die to; Tor 1586. 9. A szőlőművelés előretörése E színhelyek közül a XVI. században ismert és leggyakrabban előforduló szőlőhegyek, szőlőhelyek a Lok és a Szőlőfő, ritkábban a Cser, Kígyólik, Sárkörtvély. A XVI. századból azért ismerünk kevesebb szőlőhegyet, szőlőhelyet, mert a fennmaradt források egyetlen családi levéltárból származnak, s elsősorban a Mórocza család birtokainak a történetére, és az alsóörsi nemesek földjén létesített nemesi jogú szőlőkre vonatkoznak, de a többi Balaton-felvidéki helységhez képest így is gazdagabb képet adnak a XVI. századi szőlőbirtoklásról, a szőlők területéről és vételáráról. A XVII. században jóval több alsóörsi szőlőhegyet, szőlőhelyet ismerünk, köztük olyanokat, amelyek a megelőző századból is ismertek, csak nem hozhatók minden esetben kapcsolatba a szőlőműveléssel: Kígyólik, Lok, Malászo, Mái, Partalja, Sárkörtvély vagy Karmánczeli telek, Sárköz, Szőlőfő, Telekfö, a század végéről: Csipke-hely, Kermencse-hegy, Kisköveti fordulat, Középmái. A XVIII. századból ismert szőlőhegyek közül az Aranybányai-dűlő és a Halacs nem fordul elő a török kori forrásokban. Szökcséri szőlőkkel sem találkozunk az alsóörsi ingatlanforgalomban, de 1636-ban Mórocza Imre Felsőörsön a Szökczy nevű helyen kibecsülte tett egy szőlőt, és 1691-ben a Felsőörs határába tartozó Szökcsértű nevű helyen több szőlőt műveltek. Adatok vannak arról, hogy a szőlőtelepítési kedv, ami e hosszabb távon megtérülő beruházáshoz szükséges, nem apadt el a török előnyomulás idején sem. A lakosság helyben kívánt maradni, s helyhez kötésében kiemelkedő szerepet játszott a szőlőbirtok, amelynek a művelését folyamatosan kellett végezni. A táblázatban összefoglalt jogügyletek egy vámosi család birtokszerzését mutatják be a Balaton-felvidéken. A Mórocza család nemhogy elmenekült volna a török elől, hanem éppen a török korban vált a szőlőbirtokláson keresztül alsóörsi lakossá. A Mórocza családon kívül alsóörsi nemesek, jobbágyok és külső birtokosok szerepelnek az oklevelekben.