Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

bástyával megerősítették. Még így is szükség volt a déli szárny 2 méterrel való megemelésére. Az építkezés nem ment simán. A helybeli református lakosok botokkal támadták meg a kőműveseket és a munkásokat. Az egyik napszámost többször meg is ütötték, s Stummer Mátyás kőművest és a pallér feleségét kővel hajigálták meg. A felsöörsi reformátusokat az háborította fel, hogy Padányi Bíró Márton prépost 1736 májusában - amikor az építkezés már megindult - a kőművesekkel leromboltatta a préposti házban működő református imaházat. A reformátusok részéről Szilágyi Sámuel írásban tett panaszt Habsburg III. Károly császár-királynál az imaház elfoglalása miatt. Az elrendelt vizsgálat 1739 júniusáig elhúzódott. A református lelkészi lakot azonban ekkor még nem szüntették meg a préposti kúriában, Deáki István prédikátor továbbra is az épületben maradt családjával egyetemben. 1736 júniusában ugyanis Padányi Bíró Mártont még a prépostság birtokügyei foglalták le. Június havában Zala vármegye kiküldöttei - Bedekovics Menyhért főszolgabíróval az élen - Almádi-pusztáig bejárták a felsöörsi szőlőhegyeket és mezőket. Birtokról-birtokra jártak, végignézték Csoroszkó, Cseralla, Hágógyöp, Nagyhegy, Bereknyom (Lovas felé), Újhegy, Formó, Kert-szőlő dűlőket. Megállapították, hogy melyik birtok vagy birtokrész tized-, kilenced- vagy csak hegyvám fizetésre kötelezett, illetve melyeket birtokolnak nemesi jogon. Augusztus 6-án a megyei közgyűlés döntött a vizsgálat alapján, s kiadta a prépostnak a Testimoniálist. Zala vármegye alispánja és a királyi Tábla döntése az alábbi volt: a Nagyhegyet, illetve a környező hegyeket művelők kötelesek tizedet (dézsmát) fizetni. Ez vonatkozik az Ányos-család jobbágyaira (colonusaira) is, kivételt képeznek azok, akik mint kétségtelen földesuraságtól szőlőt vásároltak (és azokat nemesi jog illeti). A birtokügyekben elindított vizsgálat és per 1736. november 21-re - a prépost teljes győzelmével - véget ért.

204 1736 júliusában a régi templomot - nem tudni milyen formában, de még időnként használták a helyi református hívek. Ezzel kapcsolatos volt az a botrány, amely 1736. július 22-én tört ki. Ezen a napon - Mária Magdolna napján - Padányi Bíró Mártonnal az élen megérkezett Veszprémből a katolikus hívők körmenete Felsőörsre. Egy korabeli - pontosan az események utáni évben felvett - jegyzőkönyv az alábbiakat rögzítette: „...Hogy az elmúlt esztendőben (ti. 1736-ban), amidőn processzióra kijött volna Bíró Márton felsöörsi prépost feles néppel és deákokkal Veszprémből, akkor legelőbbenis a deákok és mások a torony (ti. a régi templom toronyról van szó!) ajtajára menvén beverték és az ottlévő embereket kihúzták s megverték, az után rohantak a Prédikátor házára és ott sok alkalmatlanságot véghez vi vén a Prédikátort is futásra ejtették. Ez meglévén sokszor említett Prépost Úr a Fölsőörsi esküttek némelyikét fegyveres kézzel maga elibe hajtotta és azokkal nagy igyekezettel reverzálist kívánt, ezen szókat adván elejik, hogyha egy hét alatt a Prédikátort ki nem szállítják a Parochiális házból és arra reverzálist (kötelezvényt) nem adnak, azonnal felprédáltatja minden jószágát... Erre kötelezvén Prépost Uram is magát, hogy azon egy hétre kijő és akkor asszignálják kezéhez a Parochiális házat..." 7

. K'hiWr. cvsKi/aila 97