Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén
vetkező tavasszal a magyar katonaság pusztítsa el Szentkirályszabadja falut! 135 A fentebb említett Takaró Mihály 1554. július 14-én vette át Tihany várának parancsnokságát. Egy héttel később a pozsonyi kamara értesítette a veszprémi káptalant — amely ekkor Sopronban tartózkodott -, hogy mindazokon a birtokokon, melyeket a veszprémi káptalan őfelségének, a királynak bérbe adott, Takaró Mihály fogja beszedetni az eddigi egyházi tizedeket és minden más jövedelmet. Ebben a leiratban a tihanyi várnak átadott falvak még nincsenek felsorolva. 136 A veszprémi káptalan által átadott tizenöt birtokért a pozsonyi királyi kamara évi 200 forint bért fizetett. Felsőörsön az eddigi összeírások szerint a veszprémi káptalannak nem volt birtoka. Az 1554. évben a királyi adószedők - a hadiadó (a dica vagy rovásadó) befizetésének céljaira - kétszer is összeírták a falvakat, köztük Felsöörsöt is. Az első összeírás szerint a faluban összesen hat lakott telek volt, valamennyi adófizetésre képes: Ányos Boldizsárnak és Pethö Jánosnak közösen volt három, Litteráti Jánosnak is három adófizetésre képes telke. A második dicális összeírás szerint a faluban összesen húsz és fél lakott telek volt, valamennyi adófizetésre képes, az alábbi földesúri megosztásban: Ányos Boldizsár 2 adófizető, veszprémi vár (?) 3 adófizető, Pethő Jánosnak 1 adófizető, örsi prépostnak 2 adófizető, Litteráti Jánosnak 1 adófizető, a tihanyi várnak 11 és fél adófizető telke volt a faluban. Ekkor jelent meg Felsőörsön - mint földesúri hatóság - a tihanyi magyar végvár parancsnoksága, Takaró Mihály személyében. A következő, 1555. évben újra megjelentek a királyi adószedők Felsőörsön, s két összeírást is készítettek. Az első összeírás szerint Pethő Jánosnénak és Kolontári Litteráti Jánosnak közösen volt hat adófizető jobbágytelke. Ugyanakkor a tihanyi várnak csak két és fél jobbágytelek adózott. Ugyanezen évben másodszor végrehajtott dicális összeírás a faluban már újra tizenhét és fél lakott jobbágytelket regisztrált, valamennyi adófizetésre képes volt, az alábbi földesúri megosztásban: Ányos Boldizsár 2 adófizető, veszprémi vár 9 és fél adófizető, Pethő János 1 adófizető, örsi prépost 2 adófizető, Litteráti János 3 adófizető jobbágytelekkel rendelkezett. A tihanyi vár ebben az összeírásban nem szerepelt 137 A következő években jelentősen nem változott a helyzet. Az 1557. évi dicális összeírásban - Felsöörs faluban - 14 lakott telek szerepelt. Az összeírok nem részletezték a földesurakat. Feljegyzésük szerint a tihanyi várnak, Pethö Jánosnak és Litteráti Jánosnak hét adófizető, négy szegény és három puszta (lakatlan) telke volt. A veszprémi török vár katonaságának szakadatlan portyázásai miatt 1558-ban Takaró Mihály tihanyi kapitány - várának további megerősítése céljából - erődítési munkákra rendelte be a környező falvak lakosságát.
