Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

Miután az adományozott birtok részben Szentgyörgyi Tamás fia László, részben pedig Vámosi Ányos Gergely tulajdonában volt, azt vissza kellett perelni. Az özvegy - már ekkor Csapy András felesége, valamint Batthyány György fiai: László és Albert 1406. június 6-án a veszprémi káptalan előtt pert indítottak a kővágóörsi és peszei birtokok („...possessione Kwagowrs et terra Pezey...") visszaszerzésére. A per azonban eredménytelenül végző­dött. 92 Öt évvel a kudarc után - 1411. október 10-én - újra folytatódott a per. Katalin nemes asszony, Csapy András felesége és Batthyány Kis György özvegye Rozgonyi Simon országbíróhoz fordult, hogy a másik ado­mánybirtokostól, Szentgyörgyi Vincze Tamás fiától Lászlótól visszaszerez­ze a „...A Nagyörsnek nevezett birtok területén levő palotát..." Ez az első eset, hogy Felsőörs-Kővágóörs települést - egy harmadik néven - Na­györsnek nevezik. Az országbíró azonban arra hivatkozva, hogy az alperes Szentgyörgyi Vincze László hadba vonult, a pert egy későbbi időpontra ha­lasztotta. Ezzel megindult egy - Magyarországon nem ritka - végtelen­ségig elhúzódó pereskedés. 6. FEJEZET ÚJ FÖLDESURAK FELÖÖRSÖN A XV. SZÁZADBAN Örsi vagy Kővágóörsi Pál fia Mátyás halálával gyakorlatilag eltűnt Felső­örsről (illetve Kővágóörsről vagy Nagyörsről) a XII. század közepe óta ­azaz közel háromszáz éven át - birtokos Rátold-nemzetségbeli Örsi és Kő­vágóörsi nemesi család. A Felsőörsről elszármazott - s új birtokairól magát Batthyány-nak ne­vező - volt Kővőágóörsi-família többször kísérletezett az ősi családi birtok részeinek visszaszerzésével, de ez hiábavalónak bizonyult. Számos új földbirtokos jelent meg királyi adományok jóvoltából: a Fajszi és Vámosi Ányosok, a Szentgyörgyi Vincze család, és a többi. A legstabilabb földesuraság a felsöörsi prépostság volt, amely - a Kővá­góörsi-Batthyány család Örökös kegyurasága alatt - szilárdan tartotta po­zícióit. Ennek egyik leglényegesebb oka az volt, hogy szoros kapcsolatokat tartottak mindvégig a közeli veszprémi püspökséggel és káptalannal, lé­vén a mindenkori felsöörsi prépost tagja a veszprémi káptalannak. Az ősi birtokos család utolsó tagjának - Kővágóörsi Pál fia Mátyásnak ­életében és halála idején - 1388-tól 1417-ig - Koroknay László fia János töltötte be az örsi préposti méltóságot. Egyidejűleg kanonokja volt a veszp­rémi káptalannak, s több más egyházi méltóságot is betöltött. Mindezek mellett a felsöörsi plébánosi hivatalt is viselte. János prépost 1417-ben hunyt el. Utóda a kegyuraság - a Batthyány-család - jóvoltából Vasváry László lett, aki utólag folyamodott a pápához a préposti méltósága meg­erősítéséért. Előzőleg veszprémi kanonok volt, s kérte a pápát, hogy - mi­vel örsi préposti méltósága csak évi nyolc ezüst-márka jövedelmet hoz,

Next

/
Thumbnails
Contents