Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

A „négy út között" egy újabb nagy tagban 60 jugerum földje volt Örsi Miklósnak. Ennek közelében - a Fajszra vezető út és a Vacala-völgy („val­lem Vacala") között - újabb 80 jugerumnyi birtoka volt Örsi Miklósnak. A Nyíresvölgynek nevezett helyen 20 jugerumot, Ányos birtoka („sessionem Aniani") körül - a mai Ányosháza vagy Ányi-dűlőben - újabb 17 jugeru­mot, a Vacala-völgyben lévő erdőben pedig 7 jugerumot jelöltek meg Örsi Miklós birtokaként. 69 A fentebb leírt határjárást követő évben - 1341. október 6-án - Anjou Károly Róbert magyar király rendeletére, a közös ősöktől származó és egy­mással rokon két család: a magukat Kővágóörsieknek („de Kwagowrs") nevező Mátyás unokák, valamint II. Miske fiai és unokái, akik megkülön­böztetésül Örsi-nek („...de Vrs...") nevezték magukat - egyezséget kötöt­tek egymással a birtokok szétválasztása, valamint a közösen gondviselt Mária Magdolna egyház (a templom és a prépostság) dolgában. A tárgyalásokon részt vettek: György őrsi prépost, valamint a veszprémi káptalan megbízottai is. À tárgyalások során az egyik oldalon állt Kővágóörsi Mihály fiai közül, a már csak egyedül élő Miklós, a másik oldalon pedig Örsi II. Miske fiai: Pál és Jakab. Kővágóörsi Mihály fia Miklós a tárgyalás kezdetén kijelentette, hogy az édesapja testvérétől - Bekétől - örökölt földeket (a Pesze falu körül örö­költ birtokot) megtartja magának. Ugyanakkor megtartja Kővágóörsön (azaz: Felsőörsön) örökölt birtokait is. Miske fiai - Pál és Jakab - is megtartották kővágóörsi (felsöörsi) birto­kaikat. A Peszén lévő kápolnát, az erdei réteket, a legelőket és a malmokat kö­zösen birtokolták a későbbiekben is. Mindkét család tisztázta viszonyát a - két család közös ősei által alapí­tott és fenntartott - Mária Magdolna egyház: a templom és prépostság dolgában. Megállapodtak, hogy a Mária Magdolna egyház feletti kegyúri gondvise­lését a két család továbbra is közösen látja el. Ezt az indokolta, hogy a két ágra bomlott család közös temetkezőhelye változatlanul a templomban volt. Ugyanakkor a - feltehetően már akkor kőfallal körülvett templom — kö­rül terült el a falu szolgasorban lévő lakosságának megszentelt temetője is. A Kővágóörsi és Örsi családok megállapodtak abban, hogy - az őseik ál­tal - a kút felett (,,... supra puteum..."), azaz a mai Alkúttól északra lévő 28 jugerum földet örök időkre a prépostságnak adták. Ezt a területet első­sorban Mihály fia Miklós adományozta. Miske fiai - Pál és Jakab - is be­jelentették, hogy három telket adnak a prépostságnak a préposti kúria dé­li szomszédságában. Ezzel egyidejűleg a prépostságnak adományozták a Balázs nevű harangozót fiával egyetemben. Ugyanakkor azt a 100 juge­rum földet, melyet ugyancsak őseik adományoztak az örsi és peszei birto­kokból, ugyancsak örökre a prépostságnak adományozzák. Mindezek elle­nében csak azt az öt jugerum szőlőt kérték vissza a prépostságtól, amely Miske fia Pál szőleje mellett terült el. 70 1341-től a közös nemzetséghez tartozó Kővágóörsi és Örsi családok meg­osztoztak eddig közösen használt birtokaikon. Azonban az osztozkodás

Next

/
Thumbnails
Contents