Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

- a középkorban Horhnak nevezett - kis magaslaton (mai nevén: Misketetőn) épült palotát. Ugyancsak zálogba adta a palotától keletre (a mai Formó dűlőben) elterülő 32 jugerum nagyságú szántóföldet, gyümölcsösöket és erdőt. A zálogba adott birtokért Rénold fia II. Miske 35 márkát és 7 pénzét fizetett (ami azonos 8594 gramm ezüsttel).

46 A XIII. század utolsó évtizedéből - 1290-től - újra név szerint ismerjük az Örsi prépostot. Veszprémi Márton volt a neve, s egy Veszprémi Mihály nevű veszprémi nemesembernek volt a fia, aki nemességét a veszprémi egyháztól kapta. A prépost egyúttal a veszprémi káptalan kanonokja is volt.

47 A XIII. század utolsó esztendejében - 1299. május 22-én - nagyjelentőségű esemény zajlott le az Örs falut birtokló Örsi család körében. Örsi Pál fia Mátyás ispán, a veszprémi káptalan pristáldusa (poroszlója) nem tudta visszaváltani első unokatestvérétől, Örsi Rénold fia II. Miske ispántól a korábban zálogba adott birtokrészeket. Ezért Örsi Pál fia Mátyás - a veszprémi káptalan, mint hiteleshely előtt - kénytelen volt a nevezett birtokokat II. Miske ispánnak véglegesen eladni. A még 1273-1274ben felvett 32 márka zálogösszeg mellé még újabb kilenc márka (2209,8 gramm) ezüstöt vett át Örsi Mátyás unokatestvérétől: Örsi II. Miskétől. Ezzel Örsi Mátyás - egyetértésben fiaival: Mihállyal, Andrással, Bekével és Péterrel - 1299. május 22-én örök időkre eladta Örsi II. Miskének a Felsőörs határa (XIII-XVII. század) í. KchiMVrs cv>z:i/;iüiii 33