Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

az erre szükséges 1,5 millió forint képtelenül sok volt a község költségve­tése részére! Az október 9-i tanácsülésen a Rákóczi Tsz vezetősége bejelentette, hogy az új tehénistálló elkészült. Sikerült vásárolniuk 27 db előhasi üszőt a Te­nyészforgalmi Vállalaton keresztül. Sajnos a villanyhálózat a tehénis­tállóknál még nem készült el, s így az elektromos meghajtású gépeket ­egy szecskavágót, egy répavágót és egy darálót - nem tudták üzemeltetni. Elkészült az összekötő út is az Úttörő utca és a tehénistállók között (me­lyek a Formóban épültek fel.) Az őszi búzavetés azonban nem indult még meg, mert a gépállomás a vetőgépet Alsóörsre vitte. A vetés csak a vetőgép beérkezése - október 9­ike után - indul meg: először a Dózsa-, majd a Rákóczi Tsz-nél. Az egyre súlyosabbá váló vízgondok miatt - az 1959. december 18-i - ta­nácsülésen egy új javaslat született: építtessen a község artézikutat a pos­ta előtt, vagy a Földművesszövetkezet előtt a Szabadság téren. Ez mellett az újtelepi kutat is be kell fejezni! Szóba került újra egy orvosi rendelő építése is. A tanácsülés ezt leszavazta azzal, hogy a tanácsházán működő rendelő egyelőre megfelelő! A Felsőörsön dolgozó két termelőszövetkezeti csoport közti feszültség változatlanul tovább tartott. Az 1959. december 18-i tanácsülésen a Rá­kóczi Tsz elnöke, Frick András közölte: mindent megtettek a Dózsa Tsz­szel való jó együttműködésre, de „...minden igyekeztük dacára komoly né­zeteltérések támadtak a Dózsa Tszcs egyes tagjaival, ami azt fogja ered­ményezni, hogy a két tsz tagságában az ellenségeskedést nem lehet belát­ható időn belül megszüntetni. Ilyen körülmények között a két tsz egyesüléséről nem is lehet beszélni!" 376 Az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) válasza - Czuppon Sándor felsöörsi plébánosnak még az előző év őszén tett segélykérő levelére ­1960. február 10-én érkezett meg. Közölték, hogy a templom állagmegóvá­sára 50 ezer forintot tudnak adni az 1960. évre. Ennek az ígéretnek a bir­tokában a plébános a nyergesújfalusi Eternit Művektől 19 200 db (40x20 cm-es méretű) műemléki palát és 100 db taréjkúpot rendelt meg. Már megtörtént a palarendelés és megindultak a tárgyalások az iparosokkal, mikor 1960. szeptember 5-én közölte az OMF, hogy a megígért összeget nem tudja folyósítani. A nehéz helyzetből a községi tanács és a megyei Idegenforgalmi Hivatal Igazgatósága (dr. Zákony Ferenc) mentette meg a plébániát, s közbenjárásukra - 1960. szeptember 23-tól - az OMF a plébá­nia címére folyósította az ígért összeget. Az első palaszállítmány 1960. no­vember 30-án érkezett meg az alsóörsi vasútállomásra, ahonnan a község lakossága - a Rákóczi Tsz szállítóeszközeivel - még aznap estére Felsőörs­re hordta azt. Miután a faanyag beszerzése is elhúzódott, a munkálatokat csak 1961. március 20-án kezdték el. Szerencsére az 1960-1961-es tél szá­raz és csapadékmentes volt, s így a felhalmozott építőanyagban kár nem esett 377 Minden eddigi feszültség ellenére - 1961. január l-jével a felsöörsi Dó­zsa és Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoportokat egyesítették - Lenin Me­zőgazdasági Termelőszövetkezeti Csoport elnevezéssel, és Kovács Imre el­nökletével.

Next

/
Thumbnails
Contents