Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

és nyugodtan akar dolgozni a Veszprém és Vidéke Földművesszövetkezetnél, mint könyvelő." A kialakuló vita során Simon Vince elmondta, hogy özvegy Tálos Gyuláné volt felsöörsi párttitkár volt az, aki megindította Galambos Imre ellen „...becstelen és a szocialista törvényességet lábbal tipró hadjáratát!" A tanácsülés végül is - a 44/1956. sz. tanácshatározatban - tizenkilenc szavazattal (és ellenszavazat nélkül) Galambos Imrét javasolta a községi tanács vb-elnöki tisztébe.

369 Kinevezésére azonban már nem került sor: az 1956. október 23-án kirobbanó forradalom eseményei Felsöörs községet is magukkal ragadták. Jelentős eseményekre a községben nem került sor. Itt is megválasztották a Községi Forradalmi Tanácsot, melynek elnökéül Kálmán Istvánt - a kultúrház igazgatóját - választották. A bizottság tagjai között a község közéletének eddig is ismert személyei szerepeltek: Rúzsa Antal, Rásky Mihály és még többen mások. Felsőörsön - ellentétben más községekkel - a termelőszövetkezet feloszlatására nem került sor. „...A magtárakban volt elég gabona, kedvező zárszámadás előtt állt a tagság. Ezt a józanul gondolkodók látták, s ellenálltak a közös vagyont herdálni szándékozókkal. Szinte naponta volt közgyűlés, de végül is nem hordták széjjel a közös vagyont. 'Sokan mondták, oszszunk széjjel mindent' - emlékszik Kovács Imre - Már-már úgy tűnt, hogy nem tudunk ellenállni, amikor az egész osztozkodás megbukott az osztozkodók arányán. Ezen még a rendbontók sem tudtak megegyezni. Akinek kevés munkaegysége volt, azonos arányban akart osztozni, aki meg többet dolgozott, munkaegység szerint javasolta az osztást. Végül a baromfiállományt kiosztották munkaegység arányában, a többi közös vagyon egyben maradt." ,,A faluban nem történt különösebb esemény - vallotta Mecséri Lászlóné párttitkár - Volt ugyan egy terv, ami szerint a kommunistákat a kultúrotthon színpadára felállítják, s megbélyegzik őket erkölcsileg! Ebből szerencsére semmi nem lett!" A legjelentősebb események abban merültek ki, hogy az 1950-es évek elején adott utcaneveket megváltoztatták: a Szabadnép utca újra Hóvirág utca lett, a Rákosi Mátyás utcát Kinizsi Pál utcának, az Úttörő utcát pedig Kossuth Lajos utcának nevezték el.

370 A békés események miatt a megtorlás is jelentéktelen volt: az események vezetőit legfeljebb rendőrségi felügyelet alá helyezték. 2. FEJEZET FELSÖÖRS AZ 1960-AS ÉVEKBEN Az 1957. február 27-i tanácsülésen - 1956. december 21-i visszamenőleges hatállyal - Rúzsa Antalt nevezték ki a községi tanács vb-elnökének, Jasper Imrét pedig vb-titkárnak. Az 1957. év nyarának legnagyobb gondja a forradalom alatt szétzilált termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése volt. Ezt szorgalmazta a leg-