Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

ra megnyílik a 4 k.holdas öntözéses kertészet, s megkezdik 5 k.hold szőlő telepítését is. Az elnök nagy eredménynek tartotta, hogy a tsz-tagok és az egyéni gazdák már barátkoznak egymással, s a „...fiatalok együttesen szó­rakoznak!" A községi tanács vb - a március 23-i tanácsülésen - azt tervezte, hogy a tszcs jelenlegi 57 főnyi tagságát - 1956. december 31-ig - „beszervezés út­ján" 25 családdal növeli. Ennek céljából „...23 tagból álló népnevelő cso­portot kell szervezni! Ebben 12 községi és 11 tsz-tag lesz!" A terv szerint „...mindegyiknek egy-egy dolgozó- és középparaszttal kell majd állandóan foglalkozni a meggyőzés eszközével, a belépési nyilatkozat érdekében!" Ugyanakkor 120 dolgozó- és középparasztot szerveztek be a termelőszö­vetkezet meglátogatására. Újra „versenymozgalmakkar' igyekeztek a parasztság hangulatát befo­lyásolni. A tanács - Felsőörs község nevében - párosversenyre hívta ki Szentkirályszabadja községet. A Dózsa TSzcs ugyanakkor a lovasi Új Elet Tsz-t és a veszprémi Vöröscsillag Tsz-t hívta ki termelési versenyre. Fel­sőörsön háromtagú versenybíróságot szerveztek: Sáfár Mária vb-elnök, if­jú Pozsgai Károly tsz-elnök és Mecséri László párttitkár személyében. Minden lelkesítés ellenére a begyűjtés vontatottan haladt. Az 1956. má­jus 15-i tanácsülésen értékelték az 1956. év első negyedévi beszolgáltatási akciót. Kiderült, hogy az első negyedévre kötelező 36 db sertés 4032 kg-os mennyiségéből csak 2295 kg-ot adtak le, a hiány 1737 kg volt! A tej és to­jás leadásoknál különösebb lemaradások nem voltak. Az általános neveltségi és morális helyzetre vetett világot két hozzászó­lás a május 15-i tanácsülésen. Ács Antal iskolaigazgató közölte, hogy a legnagyobb gondot az jelenti az iskola és a nevelők számára, hogy „...na­gyon sok gyermek nem tartja tiszteletben az idősebb embereket. A tanu­lóknak egy része nem köszönti az utcán az idősebbeket, vagy zavarba jön, ha találkozik a felnőttekkel, hogy vajon köszönjön-e, vagy sem!" A másik téma a mezőőri tisztség kinevezése volt. Több tanácstag véle­ményét foglalta össze Tálos Lajos, amikor az alábbiakat mondta: nem kell mezőőr, mert „...így is lopnak, meg akkor is lopnak, ha mezőőr lesz!" A ta­nácsülés a mezőőr alkalmazását leszavazta, mert „...nem látja biztosítva (így sem) a mezőgazdasági termékeknek a lopástól való megóvását!" A Központi Pártvezetőség 1956 júniusi határozata értelmében Felsőör­sön is megalalkult egy tíz tagú bizottság, melynek feladata volt, hogy vizs­gálja felül az ún. „kulákok" ellen elkövetett igazságtalan rendelkezéseket. A bizottság a Felsőörsön nyilvántartott tizenkét „kulákból" nyolcat azon­nal mentesített a „kulákság alól". Négy személy továbbra is „kulák" ma­radt. Ezek azonban - özvegy Tálos Gézáné, özvegy Csapó Károlyné, Vass Ferenc és dr. Kövess Ferenc - tiltakozó jegyzéket adtak be, s az ő helyze­tük felülvizsgálatát is kérték. A négyből hármat felmentettek, de dr. Kö­vess Ferenc esetében ragaszkodtak a „kuláksághoz", a következő indok­kal: „...tekintve, hogy a nevezett a múltban miniszteri osztálytanácsos volt, 74 katasztrális hold ingatlana volt és állandóan cselédeket tartott. Nevezett jelenleg 5 k.holdon gazdálkodik, négy gyermeke van. A felszaba­dulás után cselédet nem tartott, azonban mind osztályidegent kell kezel­ni!"

Next

/
Thumbnails
Contents