Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun
ra megnyílik a 4 k.holdas öntözéses kertészet, s megkezdik 5 k.hold szőlő telepítését is. Az elnök nagy eredménynek tartotta, hogy a tsz-tagok és az egyéni gazdák már barátkoznak egymással, s a „...fiatalok együttesen szórakoznak!" A községi tanács vb - a március 23-i tanácsülésen - azt tervezte, hogy a tszcs jelenlegi 57 főnyi tagságát - 1956. december 31-ig - „beszervezés útján" 25 családdal növeli. Ennek céljából „...23 tagból álló népnevelő csoportot kell szervezni! Ebben 12 községi és 11 tsz-tag lesz!" A terv szerint „...mindegyiknek egy-egy dolgozó- és középparaszttal kell majd állandóan foglalkozni a meggyőzés eszközével, a belépési nyilatkozat érdekében!" Ugyanakkor 120 dolgozó- és középparasztot szerveztek be a termelőszövetkezet meglátogatására. Újra „versenymozgalmakkar' igyekeztek a parasztság hangulatát befolyásolni. A tanács - Felsőörs község nevében - párosversenyre hívta ki Szentkirályszabadja községet. A Dózsa TSzcs ugyanakkor a lovasi Új Elet Tsz-t és a veszprémi Vöröscsillag Tsz-t hívta ki termelési versenyre. Felsőörsön háromtagú versenybíróságot szerveztek: Sáfár Mária vb-elnök, ifjú Pozsgai Károly tsz-elnök és Mecséri László párttitkár személyében. Minden lelkesítés ellenére a begyűjtés vontatottan haladt. Az 1956. május 15-i tanácsülésen értékelték az 1956. év első negyedévi beszolgáltatási akciót. Kiderült, hogy az első negyedévre kötelező 36 db sertés 4032 kg-os mennyiségéből csak 2295 kg-ot adtak le, a hiány 1737 kg volt! A tej és tojás leadásoknál különösebb lemaradások nem voltak. Az általános neveltségi és morális helyzetre vetett világot két hozzászólás a május 15-i tanácsülésen. Ács Antal iskolaigazgató közölte, hogy a legnagyobb gondot az jelenti az iskola és a nevelők számára, hogy „...nagyon sok gyermek nem tartja tiszteletben az idősebb embereket. A tanulóknak egy része nem köszönti az utcán az idősebbeket, vagy zavarba jön, ha találkozik a felnőttekkel, hogy vajon köszönjön-e, vagy sem!" A másik téma a mezőőri tisztség kinevezése volt. Több tanácstag véleményét foglalta össze Tálos Lajos, amikor az alábbiakat mondta: nem kell mezőőr, mert „...így is lopnak, meg akkor is lopnak, ha mezőőr lesz!" A tanácsülés a mezőőr alkalmazását leszavazta, mert „...nem látja biztosítva (így sem) a mezőgazdasági termékeknek a lopástól való megóvását!" A Központi Pártvezetőség 1956 júniusi határozata értelmében Felsőörsön is megalalkult egy tíz tagú bizottság, melynek feladata volt, hogy vizsgálja felül az ún. „kulákok" ellen elkövetett igazságtalan rendelkezéseket. A bizottság a Felsőörsön nyilvántartott tizenkét „kulákból" nyolcat azonnal mentesített a „kulákság alól". Négy személy továbbra is „kulák" maradt. Ezek azonban - özvegy Tálos Gézáné, özvegy Csapó Károlyné, Vass Ferenc és dr. Kövess Ferenc - tiltakozó jegyzéket adtak be, s az ő helyzetük felülvizsgálatát is kérték. A négyből hármat felmentettek, de dr. Kövess Ferenc esetében ragaszkodtak a „kuláksághoz", a következő indokkal: „...tekintve, hogy a nevezett a múltban miniszteri osztálytanácsos volt, 74 katasztrális hold ingatlana volt és állandóan cselédeket tartott. Nevezett jelenleg 5 k.holdon gazdálkodik, négy gyermeke van. A felszabadulás után cselédet nem tartott, azonban mind osztályidegent kell kezelni!"