Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

A község központi és legszebb részén terült el a Szabadság tér, itt volt a Hősök Kertje. „...Jelenleg ezen kert kerítése - rögzítette az 1954. július 13-i tanácsülés jegyzőkönyve - olyan rossz állapotban van, hogy oda minden állat bejár és a parkot teljesen tönkre teszik. Hiába csináltatja meg a község társadalmi munkával a parkot, azt azonnal tönkreteszik az állatok!" Ezen az 1954. július 13-i tanácsülésen merült fel a helyi plébánia ügye is. Az egyházközségnek volt egy - három szobás és mellékhelyiségekkel ellátott - háza, azonban ezt már évek óta a Magyar Posta bérelte (évi 450 forintért). Az 1951. évi államosításkor ezt az épületet meghagyták az egyház tulajdonában. Miután a plébánia már évek óta az Úttörő utcában bérelt (évi 400 forintért) egy kis szobát, most az egyházközség arra kérte a tanácsot, tegye lehetővé a posta kiköltöztetését az egyház tulajdonában lévő házból. Lehetőséget kínált az, hogy a postaépület mellett lévő ház állami, illetve községi tulajdonban volt. A községi tanácsnak lehetősége volt, hogy a postahivatalt ide költöztesse, s ezzel az egyházközség visszakapja épületét, a plébániát ebben rendezze be. Angyal Imre tanácstag jogosnak tartotta az egyházközség kérését, mivel a volt préposti-plébánia épület évek óta a Dózsa TSzcs birtokában volt. Miután hasonlóan nyilatkozott Tálos Lajos és ifj. Strasszner Ferenc tanácstag is, a tanácsülés határozatot hozott az épületnek az egyház részére történő visszaadásáról. A posta is elismerte az egyház igazát, de egyelőre a cseréből nem lett semmi. Az 1954. augusztus 10-i tanácsülés is fontos községi problémákat tárgyalt. Vita alakult ki a közös orvosi rendelő - rendőrpihenő ügyében. Az előadó körorvos egy külön orvosi rendelő építését szorgalmazta. Vita alakult ki a községi állami iskola helyzetéről is. Szóba került, hogy az állami iskola II. sz. épülete a Szabadság téren iskolai célra nem alkalmas. Az itt lévő két tanterem teljesen sötét, itt tanítani vagy tanulni nem lehetett! Többen ajánlották, hogy a legcélszerűbb az Úttörő utcai állami iskola I. sz. épületének bővítése lenne. Itt volt hely bőven, és az épület nyugati részén akár két nagy tantermet is fel lehetett volna építeni. Óriási gond volt a községben az ivóvíz biztosítása. A Szabadnép utcai zárt és kerekes kút - annak ellenére, hogy 1954-ben 650 forintért a községi tanács rendbehozatta, azt használni nem lehetett. A Szabadnép utcában lévő ún. Forráskút is használhatatlan volt, bár sokan hordtak innen vizet permetezésre és egyéb célokra. Azonban a sok belemeregetett piszkos edénytől, valamint a benne fürdő libáktól a víz állandóan piszkos volt. Angyal Imre tanácstag hangoztatta, hogy a Forráskút vize ivásra alkalmas lenne, csak gondozni és vigyázni kellene rá, mert a „...községi tanács vb funkcionáriusai nem ülhetnek állandóan a kút körül, hogy valaki meg ne rongálja a kutat!" Tekintettel a fontos községi vízellátásra, olyan határozatot hozott a tanácsülés, hogy elsősorban a Szabadnép utcai zárt- és kerekeskutat kell rendbetetetni, majd az ugyanezen utcában lévő sudaras (gémes) kutat, végül a Forráskutat. Az 1954. szeptember 14-i tanácsülés újra a begyűjtési és adóztatási problémákkal foglalkozott. Szeptember 1-jére a cséplés befejeződött, s miután a begyűjtés a cséplőgépektől történt, különösebb lemaradás nem volt. Adófizetés terén azonban súlyos visszaesés történt: a község eddig a járás-