Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

Az 1951. december 8-i tanácsülés botrányos szenzációja az volt, hogy bejelentették; a balatonfüredi Járási Tanács V. B. Csók Gyula felsöörsi tanácselnök ellen fegyelmi eljárást indított és állásából azonnali hatállyal elbocsátotta. Az ok az volt, hogy Csók Gyula állandóan részeg. „Csók Gyula kért ezután szót - örökítette meg a tanácsülési jegyzőkönyv - Bejelentette, hogy ö mindig a népért dolgozott, mert a népből való. Nem tagadja, hogy a bort szereti, és azt sem tagadja, hogy többször részeg állapotban volt az irodában is! Neki nagy családja van, és ő már több esetben is meg akart válni az elnöki tisztségtől, de ez nem sikerült. Gondolta, hogy ha majd többször részeg lesz, így majd leváltják!" A tömeghangulat azonban - mindezek ellenére - Csók Gyula mellett volt. „A megjelentek legnagyobb része éltetni kezdte (ti. Csók Gyulát), és azt kiabálták, hogy csak Csók Gyula kell továbbra is vb-elnöknek, mert ez a nép akarata!" A balatonfüredi járási tanács kiküldöttje azonban ragaszkodott a felsőbb határozathoz. Csók Gyulát leváltották, s helyébe Jani Imre került. Meg kell jegyezni, hogy Vízkelety László vb-titkárt már korábban - 1951. október 20án — leváltották, s helyét Rúzsa Antal foglalta el.

364 Az 1952. év első hónapjának nagy szenzációja volt az eddigi jegyrendszer megszüntetése. Azonban ez - az 1951. január 9-i tanácsülés szerint komoly problémákat idézett elő a község kenyérellátása terén. Ugyanis az alsóörsi pékség ezekután nem szállított kenyeret Felsőörsre, s a lakosság kénytelen volt kenyérszükségletét Veszprémből vagy Balatonalmádiból beszerezni. A tanács legfontosabb tevékenysége továbbra is az állami beszolgáltatások hajszolása és annak regisztrálása volt. A március 6-i tanácsülés kimutatást készített az 1952. év első negyedévének beszolgáltatási kötelezettségéről és annak konkrét teljesítéséről: előírás teljesítés százalék baromfi 265 db 212 db 80% tojás 17 744 db 6 644 39% szarvasmarha 5 db 2 db 40% hízottsertés 14 db 9 db 61% tej 15 6441iter 11344 liter 72% Az előírt első negyedévi 45 ezer forintos összegből (adó, bírság, békekölcsön, borfogyasztási adóhátralékok, stb.) - március l-ig - csak 35 822 forintot tudtak beszedni a lakosságtól (82%). A begyűjtési beszámolók és adatok áradatában - 1952. április 9-én tartott tanácsülésen hangzott el konkrétan a községre vonatkozó felszólalás. Strenner István tanácstag közölte, hogy a „...község jelenleg egyik legfájóbb pontja, hogy a község középpontjában a felszabadulás utáni 7. esztendőben még romokban hever a volt Hangya épülete, amit a Földművesszövetkezetnek kellene átadni, ugyanis a Földművesszövetkezetnek nincs sem megfelelő üzlete, sem pedig vendéglője!" A tanácsülés tudomásul vette a bejelentést, de évekig továbbra sem történt ezen ügyben semmi! Továbbra is a begyűjtés maradt a központi téma a tanácsüléseken. Már a következő, 1952. május 6-i ülésen is ez volt a központi kérdés: „...A hízósertések leadásánál van még probléma a kulákok terhére beütemezett és