Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

taiban a vb-elnök arra kérte a tanácstagokat és rajtuk keresztül a község parasztságát, hogy „...a beadásra előírt kenyérgabonát, valamint takar­mányt közvetlenül a cséplőgéptől szállítsák be a terménybegyűjtőhöz, mert ezzel is a béke ügyét szolgáljuk, s ez újabb lendületet ad a szocialista építésnek, erősíti a béketábort!" A cséplést követő gabona beszolgáltatásáról nem rendelkezünk adatok­kal. Viszont az 1951. november 18-i tanácsülés adatai szerint az őszi beta­karítást követő begyűjtési verseny nagyon eredményes volt. Csók Gyula vb-elnök lelkes beszámolója szerint: a községre kukoricából előírt mennyi­ség 250 métermázsa volt (leadtak: 303 métermázsát), napraforgóból a kö­telező mennyiség 93 métermázsa volt (leadtak 153 métermázsát), burgo­nyából 150 métermázsa leadását írták elő (s leadtak 169 métermázsát). A tojás és a baromfi begyűjtésben a község továbbra is nagyon lemaradt. „Ezért a Községi Tanács V. B. - jelentette be a vb-elnök — a nem teljesí­tőkre kénytelen volt bírságot, illetve kártérítést kiszabni. A kiszabott kár­térítés összesen: 20 601 forint volt. Ebből a kulákokra kiszabva: 10 276 fo­rint, a dolgozó parasztokra kiszabva: 10 325 forint. Azonban a kiszabott kártérítésekből eddig csak 2090 forint lett befizetve! Az adóbefizetés terén ' is nagy lemaradások tapasztalhatók. A zálogolások befejeződtek legna­gyobb részben. A lefoglalt zálogtárgyak transzferálása (elárverezése ­Szerző) folyamatban van, különösen a lefoglalt bormennyiség beszállítása folyik... A hátralékos dolgozó parasztok száma: huszonöt... Az őszi mező­gazdasági munkálatokban is lemaradások tapasztalahtóak! így különösen az őszi mélyszántás nem folyik abban az ütemben, ahogyan kellene. En­nek egyik fő oka az, hogy az aszófői gépállomás dolgozói nem teljesítik tel­jes mértékben a reájuk bízott feladatokat. Különösen ott a hiba, hogy jó­formán teljesen gyermekek végzik a traktorszántást, s így a felelősséget sem lehet velük szemben felvetni!..." Súlyosan érintette a községet, hogy a község lakossága számára megtartható 1000 liter tej mennyiségét 1951 november hónapra 400 literre szállították le. így 1951. november 15-re a község lakossága részére nem maradt tej a beszolgáltatást követően: „így előállt az a helyzet - hangsúlyozta a vb-elnök -, hogy a község csecsemői, terhes- és szoptatós anyái részére a hónap második felére már nem lehe­tett hatóságilag tejet kiadni! Ez káros következményekkel van a családvé­delemre, mert ha nem gondoskodunk a gyermekeinkről, a nemzet jövő ge­nerációjáról, úgy nem tudunk erős, egészséges nemzetet kialakítani! Azért erős kézzel kell a tejbeszolgáltatást szorgalmazni, illetve behajtani, mert ha a község a kivetett havi tejmennyiséget 100%-ban beszolgáltatja a tej­begyűjtőhöz, úgy a község tejben ellátatlani részére is biztosítva lesz a szükséges tejmennyiség!" A beadási kötelezettség akadozása azonban nemcsak az egyéni paraszt­ságra volt jellemző. Az 1951. december 8-i tanácsülésen hangsúlyozták, hogy a Dózsa TSzcs is lemaradt a betakarítási munkákkal, és ebből adódó­an a beszolgáltatásokkal. Azonban ennek az az oka, hogy jelenleg a 368 katasztrális holdon mindössze harminc tag dolgozik, a többi az állatte­nyésztéssel és a belső munkákkal van elfoglalva. Ennek egyetlen megoldá­sa az volt - a vb-elnök beszámolója szerint -, hogy erősíteni kell a tagság létszámát.

Next

/
Thumbnails
Contents