Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig
vára (valószínűleg lakótorony formájában). Ettől - a mai Felsőörs község helyén - épült falucskától délkeletre, a mai Közép sok nevű dűlőben volt a következő házcsoport. A település harmadik része a mai Alsóörs északi részén - a napjainkig álló templom körül - alakult ki. 10 A kezdetben egységesen kezelt Örs falu a XIV. század elejére vált szét két településre: a mai Felső- és Alsó-Örsre, míg a kettő között fekvő falurész (a mai Középsok) nyomtalanul elenyészett. A magaslati terepen fekvő falurészt - a mai Felsőörsöt - 1318. december 16-án kiadott oklevélben nevezték először „felső" Örs falunak („... superior villa Vrs..."). A közelében művelt kőbányák miatt nevezték még Kővágóörsnek („...Kwvagowrs..."), vagy Vágóörsnek („...Wagowrs..."), illetve Nagy-Örsnek is (,,...Kewwago Ewrs al.nom Nag Ewrs...": 1452). 11 Alsóörsöt valamivel előbb nevezték ezen a néven: 1299-ben adták ki azt az oklevelet, amely „also" Örsről írt („...inferiorem villám Vrs..."). Nevezték még Alörsnek („...Olwrs: 1312), illetve nagyon találóan Zalavég-Örsnek is („1566: „Zalaweg Ewrs aliter Also Ewrs"), mivel valóban Zala vármegye legszélső végén helyezkedett el. A falvak osztódása - külön névvel való megjelölésük - annak volt következménye, hogy a korábban egységes uralom alatt álló falvak több birtokos kezére kerültek. A XI-XII. századokban Örs falu („...villa Wrs...") egyöntetűen királyi és királynéi birtok volt. Lakói kezdetben kizárólag a királyi és királynéi udvarnak alárendelt, csak annak adózó - szolgarendű - udvarnokok, tárnokok, szakácsok, szőlőművelő vincellérek, lovászok voltak. Hasonlóan királyi népek voltak az Örs falutól délnyugatra lévő falvak Lovas, Palóznak, Csopak, Nosztori — lakói is. Nem kizárt, hogy jelentős részük az értékes szőlő- és borkultúrát - ebben az időben már több mint ezer esztendeje művelő - őslakosság ivadéka volt. Azonban ez a népesség a XII—XIII. századra biztosan magyar nyelvűvé vált, ugyanis a legkorábbi - XIII. századi - határjárások során feljegyzett hely- és dűlőnevek kizárólag magyar nyelven érthetőek. 2. FEJEZET EGYHÁZI ÉS VILÁGI BIRTOKOSOK A VOLT KIRÁLYI FÖLDEKEN A keresztény magyar állam kialakulásának kezdetén - a XI. században a Magyar Királyságban kétféle birtoktípus volt ismert. Az államalapítás harcokban eltelt — 997-1038 közti - évtizedei után a földek zöme a király közvetlen uralma alá került, melyek felett a király híveiből kiválogatott ispánok (comesek) - a királyi várispánságok közvetlen vezetői - kormányoztak. A királyi birtokok mellett (és ezek voltak többségben!) a XI. században kétféle magánbirtok is volt. Egyrészt a hajdani (a honfoglalás kori) törzs- és nemzetségfők leszármazottainak (de
