Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

nyomán eljutottak Balatonalmádiba, a Mária-lak nevű villához. A feljelentést ebben az esetben is megtették.

342 1945. január 23-án - felsőbb utasításra - elvégezték a katonai szolgálatot nem teljesítő felsöörsi férfiak összeírását. Összesen 136 embert írtak össze, az alábbi korosztályokból: 1898-1910 (61 fő), 1911-1924 (44 fő), 1925-1927 (9 fő), 1928-1930 (22 fö). Január 30-án pedig - a várható kiürítés miatt! - a község állat- és vontatógép állományát mérték fel. Ennek alapján megállapították, hogy a községben van: 64 üsző, 164 tehén, 4 bika, 26 ökör, 36 ló, valamint 3 db benzinüzemelésű- és 1 db nyersolajüzemelésű traktor; továbbá: 28 db lóvontatású- és 26 db marhavontatású szekér. Az állandó katonai átvonulások miatt a lakosságra hárult az utak karbantartása és a hóeltakarítás. A feszült helyzetben botrányos esetek is lezajlottak. Február 4-én Angyal Imre elöljáró házról-házra járva szólította hóeltakarítási munkára a lakosságot. Ennek során felszólította Lengyel István kisbirtokost is, hogy menjen munkára a Felsőörs és Veszprém közti vármegyei közútra. Lengyel ekkor kijelentette: „Ha száz csendőrrel jössz is értem, akkor sem megyek ki havat hányni!" Felesége ugyancsak megtagadta a munkát. Mikor a lakosság az esetről értesült, a munkára való felszólításkor mindenki azt mondta: „...hogy kiállók, ha Lengyel István is kiáll!" Angyal Imre kénytelen volt az ügyet a községi katonai parancsnokságonjelenteni.

343 Az 1945. március 16-19-én megindított szovjet - bécsi támadó - hadművelet rövidesen áttörte a Balaton északi-északnyugati térségében kiépített német védelmi állásokat. Valamikor 1945. március 18 körül egy német kötözőhely települt Felsőörsre. A frontvonalból hátra szállított sebesült német katonák közül öt ember meghalt: Wolfgang Harz lovaskatona, ? lovasezred 1. századából (1926. 11. 25-1945. 3. 18); Gerhard Goverst tartalékos hadnagy, a 4. német lovashadosztály 5. lovasezredének 2. századából (1922. 6. 17-1945. 3. 21); Andreas Kreis főőrvezető a 23. német páncéloshadosztály 23. páncélos felderítő-osztályából (1909. 8. 28-1945. 3. 24), Hans Werner Siebecke főőrvezető a 4/1/8. alakulattól (1921. 9. 16-1945. 3. 22), és egy ismeretlen német katona. Március 22-én a Veszprém és Balatonkenese között védő 6. német hadsereg déli - Liter és Balatonkenese közti - szárnyát alkotó I. német lovashadtest parancsnoksága (Gustav Harteneck tábornok) Felsőörsre települt. Ennek a napnak a délutánján a lovashadtestnek alárendelt 3. német lovashadosztályt kivonták az arcvonalszakaszból, s - részben Felsőörsön át - Tapolca felé vonták vissza. Ezt követően az I. lovashadtest északi szárnyán (Liter és Szentkirályszabadja körzetében) a 4. német lovashadosztály, déli szárnyán (Balatonfűzfő, Vörösberény térségében) a 23. német páncéloshadosztály foglalt el védelmi állásokat. Március 23-án a hajnali óráktól a szovjet 9. gárdahadsereg és 6. gárda harckocsihadsereg erői megkezdték a - Veszprém E., Kádárta, Liter, Balatonfűzfő között kiépített - német „Mária"-vonal áttörését. Már a hajnali órákban beékelődtek - Liternél - a 6. német hadsereg IV. SS páncélos- és I. lovashadtestei közé. Délután 13-14 óra között a szovjet főcsapás Veszprémtől északra - a Rátóti Nagymezőn bontakozott ki. A szovjet csapatok