Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Ötödik rész - A polgárosodás útján
1939 májusában a katolikus egyházközség - Albrecht József adminisztrátor vezetése alatt (mivel az új prépost: dr. Juszth István hivatalát még nem foglalta el) - megvásárolta a templomtól délre elterülő telket (1300 pengőért), hogy azon egy katolikus kultúrházat építsenek. ,,...Nagy eseményt jegyzek be! - írta a História Domusba az adminisztrátor - Czapik püspök úr 3000 pengőt adományozott a kultúrház építésére. Én is teszek hozzá 1000 pengőt. 5000 pengőért csinálhatunk házat, ha követ, vizet, kavicsot, fuvarokat és kézimunkát adunk. Nagyszerű, 1000 pengőt csak öszszeszedünk még valahonnan! Kár, hogy a Venczlik elment a nyáron be Veszprémbe mesternek, de talán az új, Békefi is jó segítség lesz! Igen készséges úrigyerek..." Az építkezés 1939. november 13-án elkezdődött. „Sok ellenségem van - folytatta a História Domusban Albrecht József adminisztrátor - Különösen az 'atyafiak' részéről dühösek érte, hogy a 'koldusok' (ti. a katolikusok) előbb tesznek erre szert! De hál' Istennek, a híveim nagyszerűen jönnek, dolgoznak. Többet is mint kellene! És milyen büszkék! Este munka után mindennap jönnek nézni, hogy már mennyire van! Teaestünk nagyszerűen jövedelmezett. A villany bevezetési költségek már megvannak!" 1939. december 16-ra tető alá került a ház, már csak a vakolási munkák voltak vissza. Végül is az építkezés 1940 tavaszára fejeződött be, s a megnyitó ünnepségen a műkedvelő színtársulat a „János vitéz" című színművel lépett fel, ami 960 pengő bevétellel járt. 336 1940. november 16-án lezajlott dr. Juszth István prépost beiktatása. Az új prépost jelentős átalakításokat végeztetett el a kúrián. Az épület északi szárnyát - a személyzet számára - korszerű lakószobákká alakíttatta át. Felújíttatta az épület teljes villanyhálózatát, korszerű vízvezetékrendszert építtetett ki, majd a belső udvart feltöltötte, és parkosítással annak korábbi gazdasági jellegét végérvényesen megszüntette. O vágatta azt a kiskaput, amely az épület délkeleti sarkán manapság főbejáratul szolgál, s a kapura a régi préposti lakosztály belső vasrácsos ajtaját szereltette. Annak ellenére, hogy Európa szerte - 1939 óta - tombolt már a második világháború, Magyarország csak 1941-ben sodródott a háborúba. Ebben a tragikus emlékezetű esztendőben Felsőörs össznépessége 920 lélek volt, akik 215 lakóházban laktak. Őstermelésből (földművelésből) élt: 700 fő (76,1%), ebből kereső volt 351 fő (77,3%). Iparból-bányászatból élt: 173 fő (18,8%), ebből kereső volt 78 fő (17,2%). Más foglalkozású volt: 47 fő (5,1%), ebből kereső volt 25 fő (5,5%). Összesen: 920 fő (100%), ebből kereső volt 454 fö (100%). A földtulajdon-viszonyok az alábbiak voltak: 100-50 k.hold 5 (0,7%), 50-20 k.hold 36 (5,1%), 20-10 k.hold 64 (9,1%), 10-5 k.hold 85(12,2%), 5 k. hold alatt 202 (28,9%), ebből kereső: 1, családtag: 1 fő. ebből kereső: 10, családtag: 7 fő. ebből kereső: 19, családtag: 14 fő. ebből kereső: 28, családtag: 17. ebből kereső: 72, családtag: 33. Birtokos-bérlő együtt: 392 fő (56,1%), ebből kereső: 130, családtag: 72. Gazdasági cseléd-munkás: 306 fő (43,7%), ebből kereső: 148 fő. 33 *
