Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

Kukorelly Ferenc és Társa: 264 katasztrális hold: szántó: 214 k.hold, rét: 2 k.hold, legelő: 44 k.hold, földadó alá nem eső terület: 4 k.hold. Veszprémi római katolikus káptalan: 134 katasztrális hold (csak erdő, semmi más). Kisbérlet: 70 k.hold (csak szántóföldek). 331 Az 1920-1930-as évek fordulóján nagyarányú parcellázások indultak meg Felsőörsnek a Balatonra nyíló határában. A Tisztviselőtelepnek elne­vezett területen 120 házhelyet osztottak ki, melyeken 30 nyaraló és lakó­ház épült. 332 Az 1930. évi összeírások szerint a községben 885 lélek lakott 192 lakó­házban. Erre az időre a római katolikus népesség abszolút fölénybe ke­rült: 620 katolikus mellett a reformátusok száma 256 lélek volt, s a köz­ségben lakott még 9 evangélikus is. 333 1935-ben a prépostságnak jövedelem-bevallást kellett készíteni. Ennek érdekében végzett felmérés szerint a prépostságnak Felsőörsön 351 k.hold birtoka volt. Ebből 122 k.hold volt szántó, 2,5 k.hold kert, 5,4 hold rét, 39,5 k.hold legelő és 170,5 k.hold erdő. Ehhez a gazdasághoz az alábbi fel­szereléssel rendelkeztek: 8 db eke, 1 db traktor, 3 db ökrösszekér, 1 db lo­vasszekér, 1 db vetőgép, 3 db fa-henger, 1 db szecskavágó, 1 db daráló, 1 db körfűrész, 1 db rosta, 1 db triőrozó (2070 pengő összértékben). A gazdaság állatállománya: 6 db hízósertés, 19 db süldő, 37 db malac, 7 db borjú, 1 db ökör, 1 db tehén, 10 db tejelő tehén. A dinnyési birtok teljes élő és holt felszerelése a birtok bérlőjének tulaj­donát képezte. 1935-ben a terményekből összesen 7272 pengő jövedelme volt a prépost­ságnak. A termelési költségek viszont természetben 3073 penget, kész­pénzben 1987 pengőt tettek ki (összesen: 5061 pengő értékben). A prépostság felsöörsi birtokán a föld mindenütt köves, sziklás volt, fe­lettébb kevés volt a termő humusz. Ezért a szántóföldek csak 2. és 3. osz­tályúak voltak. Az erdő is sziklás talajon terült el, szálfát nem termett. A csenevész faanyag csak tűzifának volt alkalmas. Egyedül a rét volt az, amely esős időben sok termést adott. A patak partján elterülő legelő és rét elsőrendű volt, de a sziklás domboldalakon már nagyon silány termést ho­zott. Miután szőlei a prépostságnak nem voltak - és a bortized 1848-tól meg­szűnt! - a Forrásvizén álló régi malom felett lévő régi présház és az alatta húzódó hatalmas - a tizedborok befogadására épült - pince szerepe meg­szűnt. A pince használaton kívül állt, a présházat pedig (1935-ben) cseléd­lakásul használták. A prépostság tulajdona volt (ugyancsak 1935-ben) a régi templom szom­szédságában álló iskolaépület, melyet a régi urasági kocsmából építtetett át 1911-ben Vurglich Ágoston prépost. Az iskola mindössze egy tanterem­ből és egy kis, szertárnak való szobából állott. Itt volt még a tanítólakás is: két szobával, egy konyhával és kamrával, valamint a szűk udvaron álló is­tállóval és az épület alatt húzódó régi pincével. 1929-ig Csendes Gyula kántortanító (sz.: 1865-ben) látta el egymagában az oktatást. A tanulók létszáma - a r.katolikus iskolában! - változó volt:

Next

/
Thumbnails
Contents