Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

vember 22-ig terjedő időszakot öleli fel. Az első kötet - 1910. június 25-én - megörökítette a község elöljáróságának névsorát: Molnár Ferenc körjegyző; Vass István községi bíró; községi képviselők: özvegy Köves Györgyné, Köves Ede, Vértessy Károly, Csapó Károly, Rásky Imre, Csapó Sándor, Beck Sándor, Frick János, Jezerniczky Miklós, Pohl Mihály, Tálos Imre, Sveizguth Antal. Az első ismert képviselőtestületi ülés a körjegyzőség elhanyagolt épületével foglalkozott, elsősorban kapu kellett a körjegyzői lakra, mert ,,...a község legforgalmasabb utczáján levő középület (úgy néz ki), mint aminek se ura, se gazdája nincsen!" Az első ismert - 1910. június 25-i közgyűlés másik napirendi pontja a kisbíró fizetésének emelésével kapcsolatos probléma volt. A kisbíró ugyanis bejelentette, hogy a jelenlegi - évi 200 koronás - fizetéséből megélni nem tud. Ezért kénytelen napszámba járni, ami viszont lehetetlenné teszi hivatali munkájának ellátását, s kénytelen 84 éves anyjával, vagy „...fejletlen és felelősségre nem vonható leányával" helyettesíttetni magát. A közgyűlés végül is úgy döntött, hogy a 40 koronás havi fizetést elutasították, de megszavazták, hogy a kisbíró kapjon napi 1 korona fizetést. Ennek fejében viszont - külön díj nélkül! - kötelességévé tették a lovasi hivatalos küldemények kézbesítését is. Ugyanakkor megszüntették - az évi 200 koronás fizetése mellett felvett - 60 koronás levélhordói és 20 koronás évi irodatisztogatási díjait. A képviselőtestület árgus szemekkel figyelte a hatóság minden pénzügyi kiadását, s nem hagyta, hogy az adózó polgárok pénzét a legkisebb mértékben is pazarolják! Az 1910. augusztus 11-i közgyűlésen mindent megtettek, hogy csökkentsék a községi kiadásokat. Törölték a községi csendőrszállás 50 koronás bérletét, s a csendőrpihenőt a községháza tanácstermében rendezték be. Törölték a „szegényalap" emelésére tervezett 20 korona összeget is, mert az „...alap elég nagy, gyarapítani nem kell!" A község határában lévő hidak javítására tervezett 200 koronát 150 koronára csökkentették. „Az előre nem látható költségekre" előirányzott 500 koronát pedig 200 koronára szorították le. Az új irodabútor vásárlására tervezett 400 koronát is 180 koronára szállították le, „...mert igen sok lesz (így) a pótadó!" A törléseket a képviselőtestület egyértelműen megindokolta, mert „...a lakosság haragját a túl magas pótadó miatt magukra vonni nem akarják!" Ugyancsak az 1910. augusztus 11-i közgyűlés témája volt az 1911. évi községi közmunka megszervezése is. A hatóság úgy tervezte, hogy 1911. évre 143 kétfogatú és 12 egyfogatú igás, és 350 kézi napszámot vetnek ki a község lakosságára közmunka címén. Végül is a képviselőtestület úgy határozott, hogy „...minden igavonó jószággal rendelkező közmunka kötelezett egyes fogat után egy napot, kettős fogat után két napot, minden a községben - tégla- vagy kőépületben lakó lakos - hat, a vályog vagy vertfalú házban lakó lakos pedig négy napot, a háznélküli lakos - illetve a 18 évet betöltött, de 60 évet el nem ért családtagok egy-egy napot kötelesek szolgálni közmunkában. Egy közmunkanap váltsága: kettős fogat után 6 korona, egyes fogat után 3 korona, kézi napszám után pedig 1 korona 60 fillér.