Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

Vass András műkertészi oklevele (1912) 3. FEJEZET FELSŐÖRS A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG (1900-1918) A XX. század első esztendejét nagyarányú népszámlálás és általános öszszeírás nyitotta meg. Felsőörs lakossága 1900-ban 733 lélekből állott, s lakott a községben egy külföldi honos személy is. Az összlakosságból 362 fő volt férfi és 371 fő volt nő. 6 évnél volt fiatalabb: 102 fő, 6-11 éves volt: 76 fő, 12-14 éves volt: 42 fő, 15-19 éves volt: 57 személy, 20-39 éves volt: 209 ember, 40-59 éves volt: 161 személy, 60 évnél idősebb volt: 86 fő. Nőtlen-hajadon volt: 338 személy, házas volt: 327 fő, özvegy: 66 személy, törvényesen elvált volt: 2 fő. Anyanyelv: magyar (410 fő), német (8 fő), magyarul beszélt: 732 ember. Vallási megosztás: római katolikus (410), ev. református (308), ágostai h.ev. (8), izraelita (7), egyéb (2). Ir-olvas: 567 személy: A lakóházak száma: összesen 158. Valamennyi kőből és téglából épült. Tetőzetük változó: cserép, pala, bádog: 33, zsindely: 13, nád vagy zsúp tetővel: 112. A község kereső lakossága: férfi (20 fő), nő (6 fő). Önálló: férfi (11 fő), nő (5 fő); segédmunkás: 7 fő, tanonc: 2 fő, szolga: 1 fő (összesen: 9 férfi és 1 nő). Vállalkozó: segéd nélkül (12 fő); segéddel dolgozó vállalkozó: 6 (ebből egy segéddel dolgozik: 4, két segéddel dolgozik: egy, 3-5 segéddel dolgozik: egy vállalkozó). Á vállalkozók száma összesen: 18.