Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

1890 körül Vizeki Tallián Lázár Ferenc veszprémi püspök (1811-1896) a családi örökségét képező Felsőörs-Öreghegy-i szőlejét (mely szőlőben korábban - 1870-ben - kőkeresztet állíttatott) a veszprémi papi szemináriumra hagyta. A 6,5 katasztrális holdnyi szőlőt néhány évvel előbb a filioxéra teljesen kipusztította.

313 Ezzel egyidejűleg - 1893-1896 között - Vurglich Ágoston prépost nagyarányú tatarozást hajtott végre a régi templomon és a kúrián. Kijavíttatta a templom tetőzetét, majd az árpádkori épületrészeket megtisztíttatta a XVIII. századi vakolattól, hogy érvényre hozza a középkori építmény stílus-szépségeit. A préposti épület tetőzetét zsindelyről cserépre cseréltette le, s az épület déli oldalán - az eddig nyitott folyosó északi része elé - két új szobát, egy fürdőszobát és egy WC-t építtetett. Tevékenységéhez tartozik, hogy a Misketetőn kőkeresztet állíttatott a Niklesz prépost által emelt és időközben teljesen elkorhadt fakereszt helyébe.

31 1895-ben újabb országos összeírás készült el, melyben Felsőörs adatai is szerepelnek. A község állatállománya: 204 gazdaságban volt 461 db szarvasmarha, 106 ló, 493 sertés és 2731 baromfi. A község határa összesen 3090 katasztrális holdat tett ki. Ebből szántóföld volt: 1647 k.hold (53,3%), kert: 15 k.hold (0,5%), rét: 114 k.hold (3,7%), szőlő: 16 k.hold (0,5%), legelő: 274 k.hold (8,9%), erdő: 898 k.hold (29%), egyéb: 126 k.hold (4,1%). A népesség száma: 769 lélek, 161 lakóházban.

315 Vurglich Ágoston prépost 1896-ban - a fentebb említett tatarozási munkálatok befejeztével - a templom két régi, XVIII. századi harangját átöntette. Annak ellenére, hogy csak az egyik volt elhasadva, mindkét régi egy 320 és egy 160 kilogrammos XVIII. századbeli - harangot átöntette. Az 1896-ban elkészült két új harang közül az egyik (347 kg-os) Szűz Mária képével volt díszítve, a másik (182 kg-os) pedig Szent Ágoston tiszteletére lett felszentelve. A század utolsó éve: 1899 - jelentős kulturális esemény éve volt. Ekkor - 1899. január 22-én - alakult meg hetven taggal a r.katolikus olvasókör, melynek elnöke Fábián János káplán, jegyzője és könyvtárosa Csendes Gyula kántortanító volt. Az olvasókör célja az volt, hogy előmozdítsa a katolikus lakosság szellemi és társadalmi érdekeit; erősítse a valláserkölcsi szellemet, táplálja a közművelődést - a politikai élet teljes kizárása mellett. Az olvasókör megszakítás nélkül működött 1947-ig.

3 6