Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

háza-, Liliom-dűlőkben fekvő szántóföldeket és az Öreghegyben lévő szőlőt, továbbá a veszprémi káptalantól is megvásárolta a felsőteleki földeket. Ezzel egy kb. 300 katasztrális holdas birtokot alakított ki. A fentebb említett Köves György (1833-1904) - 1880 körül - feleségül vette a rokon Köves Máriát (1852-1925 után). Ez a Köves György volt a másik - még az előbb említett Köves Péternél is jelentősebb - birtokszerző. Ö elsősorban a báró Schmertzing Antalnétől (sz. Jeszenszky Annától), illetve annak fiától: báró Schmertzing Tádétól vásárolta meg azok birtokait, valamint a mai Fő utca 15. sz. alatt lévő házukat (a ma is Bárókertnek nevezett belsőségekkel). Köves György építtette 1878 körül - a kb. 500 katasztrális holdnyi - birtok központjában Köveskút-pusztát. A birtok (1925ben!) még mindig 430 k.holdból állt, s ebből szántóföld volt: 214 k.hold, kert: 3 k.hold, legelő: 44 k.hold, rét: 2 k.hold és erdő: 163 k.hold. Köves György (és Köves Mária) házasságából születtek: Gizella (tl872), Béla (1872-1950 k.), György (1874-1918), Andor (1876-1908), Miklós (1888-1950 k.). Köves György 1904-ben bekövetkezett halála után Andor nevű fia gazdálkodott a birtokon (aki egyébként Veszprém vármegye árvaszéki ülnöke volt; neje: Kemény Ilona; gyermekük nem szültetett). Köves Andor - és édesanyja: özvegy Köves Györgyné - gazdálkodott a köveskút-pusztai birtokon, egészen Andor 1908-ban bekövetkezett haláláig. Ezt követően - özvegy Köves Györgyné - a köveskút-pusztai birtokot haszonbérletbe adta több egymást követő bérlőnek. Ugyanis az örökösök - Andor testvérei: Béla, György és Miklós jogi diplomát szerezve, ügyvédi pályán dolgoztak Budapesten. A haszonbérbe kiadott birtok - az 1945 júliusi földreformig - dr. Köves Béla (illetve annak fia: Köves István) és dr. Köves Miklós közös tulajdonába maradt. A köveskút-pusztai birtok - 1945 júliusában - teljes elkobzás alá került (illetve fóldigénylőknek osztották fel). Köves Péter halála (1892) után a kb. 300 k.holdas birtok másodszülött fiára: Köves Edére (1846-1922) szállt. Az elsőszülött - Köves János (1844-1909) birtokot nem kapott, jogi pályán működött, mint királyi ítélőtábla-bíró. Köves János és neje: Schill Adél házasságából négy gyermek született: két leány (Olga: 1872; Margit: 1877-1945), valamint két fiú: Emil (1875-1945) és Jenő (1879-1943). Emil jogi pályára ment, s később a székesfehérvári királyi törvényszék elnöke lett; Jenő pedig katonai pályára lépett. Miután Köves Ede (és Bezerédj Irma) házassága gyermektelen volt, Ede 1922-ben bekövetkezett halála után a 139. k.holdas birtok (70 k.hold szántó, 2 k.hold szőlő, 1 k.hold kert, 4 k.hold rét, 2 k.hold legelő és 58 k.hold erdő) dr. Köves Emilre szállt. Dr. Köves Emil (és Koller Mária) házasságából születtek: Ferenc (1905-1980), Mária (1906- ), András (1908-1945). 1887. december 2-án meghalt Köves János prépost, akit a felsöörsi temetőben - korábban felépített - sírkápolnában temettek el. Később az egész Köves-család is ide temetkezett. A kegyúr - herceg Batthyány Strattmann Ödön - 1888. január 19-én - Vurglich Ágostont, az örsi kerület esperesét nevezte ki préposttá. Vurglich rövidesen - 1888. november 25-én - felmérést készített a prépostság jövedelmeiről és kiadásairól.