Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Ötödik rész - A polgárosodás útján

maradnak. A kisnemességnek újból felépítendő malomhoz szükséges területet a Malomvölgyben jelölnek ki, és az ehhez vezető közút a Jegenyei-rétekhez is használható lesz. A marhahajtó főcsapások 10 öl (kb. 20 méter) szélességben, a közlekedési- és tagutak 3 öl (kb. 6 méter) szélességben, a dűlőutak pedig másfél öl (kb. 3 méter) szélességben lesznek kijelölve. A közbirtokosok az erdei járandóságukat illetően egymás közt megállapodtak abban, hogy amennyiben az egyik vagy másiknak erdeje silányabb fákkal lenne jelenleg benőve, egyik a másikat kárpótolni fogja. Végül a volt földesurak és közbirtokosok részéről nyíltan és határozottan kijelentettetett, hogy azon esetben, ha ezen tagosító elkülönítési, illetőleg Úrbéri Egyezség, bármely pontjában is, felsőbb megbírálás folytában változást szenvedne, megszűnik a volt Földes Uraságokra nézve kötelező erejűnek tekinteni, mert az Egyezségnek egyik pontja a másikat feltételezi." Az egyezséget minden érdekelt aláírta, s ellátták a község pecsétjével. Aláírta Solyomváry Ferenc is, a cs.kir. Úrbéri Törvényszék kiküldöttje is. A következő esztendőben, 1858-ban megkezdődtek a tagosítások. Már az első év végére panaszok merültek fel jogtalan birtokeltulajdonítások miatt. Öreg Kovács István - 1858. szeptember 15-én - panasszal fordult a cs.k. Úrbéri Törvényszékhez a veszprémi káptalannal szemben. „...Az Felső-Örsi határban az ún. Főszőlők alatti dűlőben, 788. térképszám alatt, s 713 négyszögöl nagyságú föld jelenlegi birtokosa, s tulajdonosa öreg Kovács István felsöörsi birtokos. Ezen említett föld ember emlékezettől fogva nemes Antal-család birtoka volt, 1851-ik évtől fogva pedig öreg Kovács István, ki Antal Lászlónétől vette meg örök áron, de a tekintetes és főtisztelendő veszprémi káptalannak róla dézsmát vagy tizedet és valamelly censust vagy készpénzt is fizettek. Most, a felsöörsi birtok szabályozás és tagosítás alkalmával a T. Káptalan ezen földet a maga birtokához Íratván a birtok könyvben. Alulírt figyelmeztette a működő Sárnpék József mérnök urat, hogy azon föld öreg Kovács István tulajdona, tehát annak nevére írja, de ő a T. Káptalantól más utasítást kapván, a szerint tett... Én nem hiszem, Tekintetes cs.kir. Úrbéri Törvényszék, hogy a törvény megengedje a birtok eltulajdonításnak illyen módját!" A tagosítási munkálatok során - 1858-ban - Mórocza Dániel felsöörsi birtokos és helytörténeti kutató egy feljegyzést állított össze a cs.k. Úrbéri Törvényszéknek, melyben azt bizonygatta, hogy Felsőörsön összesen hat nemesi sessió (telek) és négy kúria (nemesi jogú ház) található, ami összesen tíz sessiót jelent. Az Antal-család két sessiót birtokol (mivel korábban Antal Péter birtokát Mórocza Lajosnak adta el, Antal Sámuel unokái pedig szántóföldjeiket nemes Kovács Istvánnak, házukat és házhelyöket Miklós Mihálynak adták el, Antal Dániel és ifjabb Antal János ugyanakkor Farkas János kovácsnak adta el házhelyét és birtokai egy részét). Ennek jóvoltából az Antal-család jelenleg (1858) az alábbi ingatlanokat birtokolta Felsőörsön: Antal Zsuzsanna (Lengyel Istvánné) birtokol 3/4-ed sessiót, özv. Antal Ferencné (és árvája: József) birtokol 1/4-ed sessiót, Antal Dániel, János és Farkas János birtokol 2/3-ad sessiót,