Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

Köves-házat - Szerző); a Bencsik Mihály háza most az istállója Dallosné asszonynak; Tálos Pál háza ólaknak használtatik; Tálos István házának pedig csak gödre és puszta falai láthatók kertjében... Egyébiránt Attyafiaiktól hallották a tanúk, hogy a Tekintetes Tallián famíliának Felső-Orsön se külső, se belső úri birtoka (majorsága - Szerző) egy talpalatnyi sem volt régente, nem is lakott itt, hanem Dörögdön, de utóbb a Kapitány (Komáromy Sándor úr) házát becsültette el, és annak helyére, valamint az elszedett jobbágy házhelyekre (lásd fentebb! - Szerző) építtette mostani nagy házát, azon jobbágy házak utáni kertekből, néhány darab szántóföldekből, és a közös erdőkből tett fogalásaiból formálta és kerítette be mostani nagy házi kertjét. Mostani külső birtoka pedig részint az elszedett sessiós földekből áll, sok cserékkel megzavarva, részint irtásföldekből, melyeket jobbágyaitól mintegy 30 évek előtt (azaz 1810 körül - Szerző) elszedett." A földesúri erőszakoskodások mellett - egy másik, 1846. április 18-i tanúkihallgatásijegyzőkönyvből - érdekes adatokat kapunk a falu XIX. század eleji topográfiáját illetőleg. A Szilas utcában három nemesi és öt zsellérház épült fel kb. 45 esztendeje (azaz 1800 körül). Ezekben most - 1846ban - Pap István, Bagó József, Tarsoly Ferenc, Poór Mátyás és Dezső István zsellérek, illetve nemes Antal Lászlóné, Huszár Istvánné és Antal Ferenc urak laknak. Felsőörs déli részén - a Csóra nevű utcában - „abban az időben", azaz 1800 körül, 12 zsellérház épült a jobbágyi szántóföldekre. Ezen földek Lőrincz Sándor kertjénél és Rosos Károly kúriájánál kezdődtek, s déli irányba a szántóföldekig nyúltak. A község keleti szélén - ,,az Ányos-kertben" (a későbbi Schmertzing féle Bárókertben) - most álló négy ház kb. 30 évvel (azaz 1815 körül) épült; ettől keletre újra szántóföldek voltak (ti. a Csiker és Hosszi-dűlők - Szerző). A préposti major végében - azaz a község nyugati végében - három zsellérház volt; a veszprémi út melletti Cigány-dombon öt ház volt (mostanság: Bognár József, Fehér Ádám, Haraszt Ferenc, Tislér János, nemes Fejes Dániel zsellérek lakóházai)."

258 Az 1767. évi úrbéri szerződésekben a veszprémi káptalan még eltekintett azon földesúri jogától, hogy minden termés kilencedét beszedje. A növekvő piaci lehetőségek miatt - 1792. március 5-én - a káptalan módosított korábbi engedményén, s felsöörsi birtokán - négy session (telken) és 18 házhelyen - élő jobbágyaitól megkövetelte a gabona-kilencedeket, s ami a legjobban érintette a jobbágyokat, az irtásfóldek után is kilencedet követelt. Ugyanakkor a káptalan birtokában levő kocsma és mészárszék után a falu közösségétől évi 6 forint bérletet szedtek be.

259 Ugyanezen esztendő — 1795. június 9-től - a Kis-hegynek Felsőörs felő néző részében, az ún. Újhegyen szőlőtelepítések indultak meg a Formóidűlő (Felsőörs DK) felé. A telepítések 1825-re fejeződtek be.

260 Az 1796. esztendő irodalomtörténeti érdekességű: ebben az évben költözött nagybátyjához - Szegedy János préposthoz - Szegedy Ignácnak, Zala vármegye alispánjának és királyi tanácsosnak árva leánya: Szegedy Róza (sz. 1775 - m. 1832). Szegedy Róza - aki előző esztendőben - 1795-ben ismerkedett meg Kisfaludy Sándor katonatiszttel és országos hírű költővel, négy évet élt Felsőörsön. Nagybátyjánál - a préposti kúria délkeleti sarokszobácskájában, az ún. kápláni szobában - lakott. Itt kapta meg - 17989* 131