Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

Ányos és Tallián családok birtokában: Mórocza-család birtokában: Antal-család birtokában: prépost birtokában: hegyvámos félkilencedes tizedes összesen 281,5 404 21 706,5 19 19 6 6 2 2 összesen: 306,5 404 23 733,5 kapás. Összeírás szerint Felsőörsön az Ányos és Tallián családok földesurasága alá tartozó szőlőhegyeken a bérlők hegyvámot és félkilencedet fizettek. Áz összeírásban szereplő kilenc kérdésre adott válasz szerint a felsöörsi szőlősgazdák boraikat jól tudták értékesíteni.

244 1780. augusztus 8-a előtti napokban botrányos események zajlottak le Felsőörsön. A kocsmatartási joggal rendelkező földesuraságok - a veszprémi káptalan és az Ányos-család - egyre nagyobb aggodalommal látta, hogy nemes Magyarossy Ferenc felsöörsi lakos bort és sört árul a házánál, s ezzel konkurenciát teremtett a községben működő urasági kocsmának. Egy alkalommal több felsöörsi jobbágy - részben a veszprémi káptalan, részben Ányos János emberei - rátámadtak Magyarossy Ferenc házára. Pincéjéről leverték a zárat, majd egy 15 akós (kb. 815 literes) - vasabroncsos - hordót kigurítottak az utcára. A bort részint megitták, részint kiöntötték, a hordót pedig összevagdalták. Bántalmazták Magyarossy Ferencet is: összevissza rángatták, ingét letépték. Állítólag mindezt földesuraik parancsára tették a parasztok. Az ügyben megindult az eljárás, de az ügy fejleményei ismeretlenek.

245 Glóser Gábor prépost - 1780. augusztus 22-én Pesten bekövetkezett halála után a kegyúri család és a veszprémi püspökség Mezöszegedi Szegedy János vasvár-szombathelyi kanonokot és pápóci perjelt nevezte ki felsöörsi préposttá.

246 Beiktatását - 1780. október 28-át - követően, 1781 tavaszán Felsőörsre költözött. Ö is Felsőörsön lakott, s ellátta a plébánosi teendőket is (sőt, az anyakönyvekben csak plébánosnak nevezte magát), bár tartott maga mellett még egy papot. A préposti kúria az elmúlt 42 év alatt sok károsodást szenvedett el. Ezért Szegedy prépost a Római Szentszéktől engedélyt kapott arra, hogy mindkét javadalmát megtarthassa az épület kijavításának érdekében. A préposti javadalmakért ő is makacs harcot vívott a még mindig túlnyomórészt református lakossággal.

247 A község életének központi témája továbbra is a szőlőművelés volt, a legnagyobb értéket a szőlők jelentették. Aki csak tehette szőlőbirtokot vásárolt magának. Egy ilyen adásvételi szerződés történt 1781. április 19-én: „...Én Pázmándi Sámuel attam el Mórocza Sámuel sógor uramnak és maradékainak Felső-Örsi határban ... az út mellett észak felől fekvő, rész szerént másoktul szerzett, rész szerént hozzájuk való helyeken magam által nagy költséggel ültetett Curiális (azaz: nemesi jogú) szöleimet örök áron 1100 azaz ezeregyszáz Rhénusi forintokon (egy rhénusi forint = 80 magyar dénárral - Szerző) ...Az épületeket - mind az elébbieket, mind