Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

feljegyzést készített arról, hogy ,,...az Méltóságos Földes Uraságh Méltósághos Szalabéri Horváth Theresia Generálisné Asszonyom..." újra a teljes kilencedet kéri szőlőbirtokain, ,,...jól lehet nevezett Hegyünkben szőlőt Bíró Gazdák ez előtt ember emlékezetes fogva soha a Szőllőjekbül egész Kilencedet nem adtak." Ezeket a törvénytelen kilencedeket „...hatalommal meg vette, és ezen egész Kilenced bé hozását bé plántálni és bé állétani Kivánnya. 37 A földek-szőlők adásvételei az urbárium bevezetése után is folytatódtak. Decsi Mihály - 1773. január 6-án - „...Fölső Eörsi Határban az Formói Diverticulumban a Nemes Veszprémi Káptalan Fundusán lévő egy Hold Szántó Földemet - kinek szomszédságában napkelet felül az Eszterházi Gróff O Nagysága fundusa avagy földje vagyon, nap nyugotrul az Formói Szőlők - Fölső Eörsi Csapó Mártonnak örök áron adtam ... úgy mint Tíz foréntokon."

238 Néhány hónappal később, 1773. május l-jén csereszerződés ment végbe nemes Mórocza Sámuel és idősebb nemes Hetesifamillia öregebb ága (István, János, Péter) között. Hetesi István és János a felsöörsi határban lévő Cziker nevezetű diverticulumban - Mórocza Sámuel földje melletti - két hold földet átadták Mórocza Sámuelnek. Ugyanakkor Mórocza Sámuel átadta Hetesi Istvánnak és Jánosnak a Középsőkútra nevű dűlőben - a Tóthi família rétje és földjei közt fekvő két hold földjét. A szerződés második részében Hetesi István, János és Péter egyik rétjüket adták át Mórocza Sámuelnek, aminek fejében Mórocza Sámuel a felsöörsi határban, a Pottza nevezetű diverticulumban - nemes Miskei Ádám és Korpádi György földjei szomszédságában levő - földjeit adta át a Hetesi testvéreknek. Mivel ez az átadott szántóföld sovány volt, Mórocza Sámuel a szerződést az alábbiakkal kiegészítette: „...A felsöörsi aklomban ezen esztendőben leendő Szent György napig (ti. április 24-ig) ami ganajt reá kihordhatnak, Ö kegyelmüknek hozzá adom."

2 1774- től újabb összeírások követték egymást. Elsőnek egy felekezeti felmérés történt. A Felsőörsön lakó 596 személy közül még mindig a reformátusok voltak abszolút többségben: a 434 református mellett volt még 7 evangélikus is, a katolikusok száma mindössze 155 lélek volt.

240 1775- ben írták össze a felsöörsi családfőket az állami adó - a „dika" megállapítása céljából. Ennek adatai szerint a faluban élt 34 jobbágy és 19 zsellér (ezek közül kettő - Sőtöri János és Gelencsér Mihály - volt ún. „agilis", azaz: nemesi rendből származó asszony férje). Valamennyi családnak - a hét hazátlan zsellér családot leszámítva - volt 3. osztályú háza. A jobbágy és zsellér családfőket - a birtokukban lévő - igaerő alapján csoportosították, nevük után feltüntetve szántóföldjüket (holdban) és szőlejüket (kapásban), valamint állami és vármegyei adóikat. Négy ökörrel és két lóval rendelkező jobbágyok: szántó szőlő állami- és megyei adó összes Tálos Gergely 18 10 10 ft. 11 kr. 2 ft. 99 kr. 13,10 Korpádi György 16 10 13 64 4 03 17,68 Sipos György 18 8 82 2 61 11,44 Korpádi Ádám 11 8 4 51 1 34 5,85