Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Negyedik rész - A katolikus restaurációtól
Lélekszám: 410 fő. Ebből adózó: 141 személy (és 46 kívüllakó személy) Állatállomány: 107 ökör, 52 tehén, 46 ló, 131 juh és kecske (235 db a kívüllakóké), gabonafélék: búza (1028 mérő), árpa (222 mérő), zab (226 mérő); 319 kapás szőlő, melynek termése: 586 akó bor. További 23 kapás szőlőt kívüllakók művelnek, ennek termése: 44 akó bor. 232 A hivatalos összeírások a község életéről alig adnak ízelítőt. Sajnos, ilyen részletek nem maradtak fenn. Életszerű adatunk csak az, hogy Bezerédy Ferenc prépost igen sok gondot okozott a falu népének és feletteseinek egyaránt. Izgága és nyugtalan ember lévén, állandóan és mindenkivel perlekedett. Főleg a felsöörsi jobbágyokkal állt hadilábon a tizedek megfizetésének ügyében. Végeláthatatlan perei közül egyedül a Velencei-tó melletti dinnyészpusztai birtok ügyében lezajlott per végződött 1766-ban - sikerrel. Felettesével, a veszprémi püspökkel is nézeteltérései voltak. A püspök olyan jelentést kapott Felsőörsről, hogy a - több mint 30 éve helyreállított - templom kívül-belül elhanyagolt állapotban van. Oltárait nem tartatja tisztán, gyertyatartói szedett-vedettek, a padozat burkolata töredezett, s a két mellékoltárnál (a Nepomuki Szent János és a Szentkereszt oltároknál) már régen megszűnt a misetartás, a legszentebb áldozat bemutatása. A templom környéke pedig nevetségre és csúfolódásra ad okot és alkalmat. Sajnos az utóbbinak okait a jelentés nem sorolta fel. 233 1770-ben újabb általános összeírást hajtottak végre. Ennek adatai alig térnek el az 1769. évi összeírástól: a nem nemesi rendű lakosság száma: 410 lélek, ebből négy iparos. A falu népe magyar és kivétel nélkül kálvinista hitű, református anyaegyházzal. Állatállomány: 109 igás állat, 56 fejőstehén, 86 növendék alatt, 366 db birka, juh, kecske. Terméseik: 1084 pozsonyi mérő (azaz: 13 523 liter) gabona, elsősorban búza, valamint 496 pozsonyi mérő takarmánygabona. A rétekről 93 szekér szénát takarítottak be. A helybeliek 342 kapás szőlejéből 630 akó (azaz: 34 210 liter) bort termeltek. 234 Az összeírásban szereplő négy iparos közül kettőnek a nevével találkozunk a korabeli iratokban. Az egyik Mórocza Ferenc kovácsmester, aki 1770-ben az alábbiakat írta: „...Én nemes Mórocza Ferenc (Mórocza István fia, aki fia Mórocza Mihálynak, az pedig fia Mórocza Gergelynek) - a kovács mesterségemhez szükséges szerszámokért és a céhben leendő állás miatt, pénz hiányában - eladtam jussomat (örökségemet) báttyámnak: Mórocza Sámuelnek." 235 A másik ismert iparos az a Varga Ferenc takácslegény, aki 1771. január 13-án vett bérbe egy házhelyet Felsőörsön Bogárdi Mészöly Istvántól. A szerződés szerint „...ezen árendás hellyre szabadon építhessen egy böcsületes házat." Az árenda - a bér - összege évi 3 forint, melyet „...a jövő esztendőben esendő Szent György naptul fogva másik Szent György napig" kell fizetni. 236 Az úrbéri szerződéssel kapcsolatos ügyek még néhány évig elhúzódtak. A legtöbb vita a kilencedek ügyében - és elsősorban a Tallián-urasággal volt. A felsöörsi hegyközség vezetői - „A Fölső Eörsi Promontóriumbéli Bírák és Esküttek" nevében Kis Péter „Feő Hegymester" 1772. április 22-én