Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Negyedik rész - A katolikus restaurációtól

6. Kérdés: „Mi némü és hány napi robotot és hány marhával szolgált eddig minden Jobbágy? Tovább az robotra való menés és jövés bé számíttatott-e a robot­ba, vagy sem?" Válasz: „Valamint hogy ezen két Földes Uraság Jobbágyinak semmi Urbáriuma avagy Contractusa magok Földes Urukkal nem volt, úgy szintén az robot­nak dolgában semmi módgya, regulája, s száma eddig nem volt, hanem ki többet, ki kevesebbet (: az mint az idö és szükség magával hozta :) robotolt akár Vonyós Marhával, akár gyalog. Mivel pedig az Robotot az Helység határáig tették, se jövés, se menés nem acceptáltatott." (p.u., Á.u.) „Valamint hogy ez Talliánné Asszonyom Jobbágyinak semmi Urbáriu­ma vagy Contractusa, úgy a robotnak semmi maga regulája vagy száma mind eddig nem volt, hanem ki többet, ki kevesebbet - az mint az idö ma­gával hozta - robotoltak, mind Vonyós Marhával, mind gyalog." (T.u.) „Minden egész heles (telkes) Jobbágy az Urbárium szerént négy Marhá­val és három szekerével esztendőt által 52 napot, avagy ha úgy kívánta­tott a helyet 104 napi kézi munkát szolgálni tartozott. Ha pedig csak két vonyós marhával ment is robotra, csak egy napi gyalogrobotban imputál­tatott. A robotra való menést és vissza jövetelt, ami illeti (: ha Veszprémbe parancsoltatott robotra mennei :) mivel ezen Helység csak egy vagy legföl­lebb másfél órányira distal Veszprémtül, a Nemes Káptalan mindenkor úgy kívánta, hogy nap keltétül fogva nap nyugottig robotolyanak, mind­azonáltal ha bár később érkeznek is, egész nap számoltatik, s következen­dőképpen az jövetek acceptáltatott. Ha pedig messzebb köllött nekik men­ni, mind menetelek, mind visszajövetelek imputáltatott." (V.k.) 7. Kérdés: „Kilenced ekkoráig adatott-e az határban lett Termésbül? melly időtül fogva? és mifélébül? És ezen adó ezen Vármegyében lévő más Uraságok­nál vagyon-e szokásban? azon fölül más adózások nevezete alatt minde­nekkoráig mit szoktak az Parasztok magok Földes Urának akár kész­pénzül, akár in natura (természetben) adnyi, s azon adózás mibül állott?" Válasz: „Az mezei Termésbül semmi kilencedet még eddig nem adtak, hanem csak tizedet. Az Boraikbul mindazonáltal az Fölső Örsi Prépost Úrnak já­ró Dézsmán kívül Talliánné Asszonyomnak mint Földes Asszonynak né­melyek egész kilencedet, némelyek felet, némelyek pedig Hegyvámot ad­nak az egész Szőlő Hegyekrül. Mit szoktak pedig az roboton kívül adózás képpen adnyi, az 3-dik punktumra meg mondották!" (p.u., Á.u., T.u.) „Még akkoráig a T. Uraság ezen Helységbeliektől semminemű termések­ből kilencedet nem vett, minthogy e tájon más Földes Uraknál sem volt Ususban (szokásban), hanem a decimát mindenekbül kiadták. Az Adózás­nak nevezete alatt pedig az Robotnak megváltásáért 16 forintot fizette­tett. Egy sörtést vagy a helett öt öreg pint vajat, ezen kívül minden Gazda egy Ludat, két tyúkot, tíz Tojást, a Zsellér pedig egy Csirkét tartozott ad­nyi. Az Uraság decima gabonáját- s borát Veszprémbe vinni, szénahordás­ban, kaszálásban, vetésben, szőlőkapálásban, s egy szóval amire kívánta­tott, elöl állni tartoztak. Az Urbárium föl állításátul fogva mindazon által

Next

/
Thumbnails
Contents