Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

ÁLTALÁNOS RÉSZ: ELSŐ, TERMÉSZETRAJZI FEJEZET

mezőkön halad át, kiárad, lomhán, megtelten folydogál, sokfelé áthágja partjait; megtartja ugyan medrét, de mindkét oldalon anynyira kiárad, hogy szerteszét széles szegélyt vízzel borít és hallal teli sok belvizet kákával és náddal zár körül. Észrevehető ez az egész részen, amerre a medre halad; miután fölvette magába a Tornát, a partját folyamatos sorban megülő Kamond, Nagy- és Kis Perith, továbbá Egeralla, nemkülönben Adorján, azután Vath", Gergöli és Mihályháza falvakat s az egész vidéket elhatárolja Vas megyétől; kissé távolabb, a vízzel körülzárt Marczaltő falunál Sopron megyei vidéktől elválasztva, a Rábába ömlik. Rába. Sopron megyéből ugyanis, miután nagy részét - ahogy már másutt elmondottam - végigbolyongta, ide folyik a Rába, s egy belőle eredő nagyobb ága — mert több ágra szakad — annak a vidéknek egy szögletét a mi határainkhoz juttatja el, s Veszprém megyét Marczaltőnél csak mintegy csókkal — mint mondják — illetve, tüstént visszatér, majd fölvéve a Marczalt, Győr vármegyébe merül. Halairól másutt lesz szó. Itt leginkább csukáktól és lazacoktól hemzseg. Gerencze. Kevéssel lejjebb ömlik a Rábába a Gerencze patak. Még Bakon Bél

28 fölött, ennek a helynek hegyéről, köznéven Kerteskőről folyik le sebes futással; vize ugyancsak tiszta és egészséges; az ugodi és gyimóti erdőkön keresztül susogva folyik, innen pedig sok malomnak szolgál s a Takácsi pusztákat a malmok hasonló hasznával végigbolyongja, majd a közelben egyesül a Rábával. Láttuk, amint a folyócska Koppan

29 fölötti részét valami titkos üreg gyakran elszívja és a malmokat mind szomjazni hagyja, s csak esős időkben tér viszsza, ugyanolyan hevességgel törve elő, ahogy elvezetődött, s adva vissza vizét a medernek és vonódva el megint. Úgy véljük, hogy a rejtett barlangnak bizonyos befogadóképessége van, s mikor összegyűjti, amit elnyelt, ezzel levezeti a patakot, de amit magába vett, újból kiadja magából, s hólével vagy esővízzel telik meg. Ezek azok a folyók, melyek a megyét az erdők fölötti részen öntözik. De nem hiányoznak az alsóbb részen sem, amelyek említést kívánnak. Balaton tó. A Balaton tó fő helyen való tárgyalást kíván. Az illírek örökösen álló víznek nevezik a Balatont. Magyar földön lévő kiváló tó, melynek szélessége 70 stádium

1 , hosszúsága 490 stádium. A lakosok azt állítják, hogy Krisztus, az emberi üdvösség eljövetele óta a Sisiai

101 földről keletkezett, de véleményükkel nem egykönnyen értek egyet. Azt gyanítom, hogy ezt Plinius Orbis lerrarum descriptio c. művében Peisonak nevezte, ha nincs hifea a kódexben. Továbbá ez a tó nagysága,