Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
ÁLTALÁNOS RÉSZ: ELSŐ, TERMÉSZETRAJZI FEJEZET
Szerteszét falvak települtek és egykor monostorok is Nem hiányoznak a lakható helyek sem: a megyét sűrűn épült falvak ékesítik. Egykor a monostorok is gyakoriak voltak: amint a sűrűn előtűnő romok, omlott falak: bencés, cisztercita és pálos atyáknak helyreállított lakóhelyei is mutatják; azért helyesen írja az Ungaria suis cum regibus compendio data szerzője (d) , hogy a bakonyi erdőt nemcsak a vadak rejtekének, hanem szent férfiak nevelőhelyének is tartották. Azonkívül a Bakony részben királyi jog alá tartozott és saját elöljáróval volt felruházva; amint azt a Topographia szerzője hozzáteszi . Akárhogy van is az, most már különféle urak birtokolják. IV. § A megyében lévő magasabb hegyek felsorolása 1. A Bakony-hegye. Bakonyi-hegy, mivel főképp az ilyen nevű erdőkben emelkedik, s a szemlélőknek már messziről, elsőként tűnik a szemükbe. Azon a részen van, amerre Pápa mezővárosa látható, tehát ezzel szemben magasodik fel szépen kelet felé. Lábánál fekszik Ugod, egykor jelentékeny, most elpusztult vára. 2. Pápa-vár. Másik magas és erdős domb fölött Pápa és Bakonybél vidéke között látható magas, kerek hegycsúcs. A közhit szerint hajdan vár volt a tetején, ámbár mások azért nevezik Pápa-várnak, mert a pápaiaknak a tatárok támadásai idején menedéket nyújtott. 3. Bakony Újvár. Az előbbitől keletre Bakony hegye felé fekszik; nem annyira magasságáról, mint inkább a vár még fennálló romjairól nevezetes. A Gerencze-patak felől szelíd emelkedőn lehetett hozzá feljutni, mint ma is látható. 4. Advaskő. Bakony Újvár mögött fekvő magasabb és kiterjedtebb hegytető, nevét az üregtől vagy barlangtól kapta, amely a legalsó részén tágas bejárattal nyílik, valamely lakás tágasságával; azt mondják, a háborús veszedelmek félelmes idejében menedéket nyújtott a lakosoknak. 5. Kertes kő. Az előbbitől negyed mérföldnyire délre fekszik, Bakonybél kolostor fölött hasonló magasságban, a közepén azonban hasadék van, melyen át a Gerencze-patak nyer utat. td) XXV.§, 21. levél. 92 {í) Topographia, az idézett helyen.
