Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

cseriről és csesznekiről. Az 1871.-Í népszámlálás 5 járásban történt: a cseszneki helyére a zirci jött és a veszprémiből kihasították az enyingit. Azóta is ez maradt a "járási beosztás. 10 PESTY FRIGYES kéziratban maradt helynév gyűjteményében (Magy. Nemz. Múz. Fol. Hung. 1114) már a mai Menyeke nevén említi ezt a pusztát HORVÁTH JÁNOS szentgáli jegyző 1864. évben. A továbbiakban gyakrabban fogjuk ezt az emberföldrajzi és nyelvészeti szempontból rendkívül értékes gyűjtést idézni, melynek balatonoidéki része csak a helynevek szempontjából van JANKÓ JÁNOS balatonmelléki néprajzában feldolgozva, de sok más szempontból még a kiadatlan adatok bőséges tömegét tartalmazza. 17 A község lakosai — PESTY gyűjtésében SZÁLA Y JÓZSEF jegyző 1864. évi feljegyzése szerint — „a beköltözött — s házasodottakon kül mind a Szent István korabeli 7 nemes sarjadékai", — „Közigazgatási és adózási szempontból a Balaton partján lévő Almádi szőlőhegy is hozzá volt csatolva, de elsőbb a Jezsuiták, később a Káptalanság által nem tudni mi okon elidegenítetett, s jelenben mint külön orgánumokkal bíró község tőle külön választva van." A hivatalos helységnévtár szerint Almádi csak 1877-ben alakult önálló községgé, miután 1871-től fogva, 6 éven át Vörösberényhez volt csatolva. V. ö. KOVALIK E.: Balatonalmádi település földrajza. /936, Pécs. 18 A 3775. számú, 1772-ben átnézett kéziratból — ismeretlen okból — a KENESSEY, THORMA és BALOGH családnevek ki vannak hagyva, noha a megyei észrevételek figyelembevételével összeállított 277. számú ú. n. BÉL-féle fogalmazványokban valamennyi fel van soroloa. 19 A latin szöveg Philistaeusoknak mondja a jászokat, a régi századok írástudóinak szokása szerint névmagyarázali alapon; a bibliai filiszteusok ugyanis híres ijjászok voltak, a jászok neve pedig — úgy hitték — az ijjász szóból származott. Czuczor-Fogarasi akadémiai tzótára szerint régi iratokban, különösen bibliai fordításokban a philistaeusok is így neveztetnek. „Innen törvénytárunkban a jászok latinul philistaeus néven mondatnak." 20 1720-ban 21 adózó háztartását írták össze, ami ACSADY IGNÁC szerint kb. 180-as lélekszámnak felel meg. Még száz évvel BÉL szövegezése után, az 1828. évi Lud. NAGY-féle összeírásban is 651 a lélekszám, 1890-ben sem több, mint 792, félszázaddal utóbb azonban — egészen rendkívüli népgyarapodással — 3532-re szökött fel a lakosok száma. V. ö. a Balatonmellék népesedéséről a M. Stat. Szemle 1941. évfolyamában megjelent tanulmányomat. 21 PESTY FR. kéziratában ZSOLDOS jegyző szerint a régi Fokszabadi helység a mostanin felül esett a Balaton felé; ami kitűnik abból, hogy a helységen felül nem messze látszik egy puszta templom maradványa, melyei a törökök elpusztítottak. 22 Ez a lomha folyású Kabóka náddal, sással benőtt, ma is rendszerint poshadó vizű patakmedre. — PERCZEG nyilván tollhiba PERCZEL helyett, mely családból Tamás 1698-ban nyert címeres nemességet. Ő a veszprémi és a bonyhádi ág őse. — VÉGHELYI cs. Veszprémnek alispánt és kiváló történetkutatót adott. 23 HORGER Antal (Föld és Ember, 1929) szerint Somogy eredetileg som-ban bővelkedő helyet jelentett. Ennek a gyümölcsnévnek legrégibb su mi alakjához járult az árpádkori, „valamivel bővelkedő" jelentésű -d, -gy helynévképző. A legrégibb oklevelünkben előforduló Sumig (olv. Sumigy) alakból (1055) egyfelől előrehaió hangzóilleszkedéssel Sumugy lett, másfelől hátraható illeszkedéssel Simigy, de ez az utóbbi alakváltozat hamarosan elavult és ma már csak a latin „Simigiensis" melléknév őrzi az emlékét. A Sumugy alakból azután az Árpádkor vége felé, mikor a rövid u helyébe a nyíltabb o lépett (pl. a szláv kuhnyából a konyha, a vogul tump-ból a domb, a szláv gnus és ómagyar gunusz-ból a mai gonosz), egészen szabályosan lett a ma használatos Somogy alak. 21 A szómagyarázatokban kifogyhatatlan Bél e hegynek és a hátán épült lakóhelynek (mely egyébként az ő idejében csak néhány házból állt puszta lehetett, akárcsak Fonyód, mert a falvak alább következő felsorolásában sem ez, sem az nem szerepel) két etymon ját is adja: a „boglár" vagyis gombalakú kapocs, ékszertag mellett más helyen a „boglya"-val is magyarázza és a hegy nevét „Boglyár" alakban adja. 25 Itt szerzőnk nyilván MAGYAR BÁLiNTra, NÁDASDY TAMÁS vitéz kapitányára céloz,