Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

II. §. Hegyek. Fontosabb hegyek a Balatonparton Fonyód és Boglár. Mindegyik majdnem egyforma meredekséggel tör a magasba az ingoványos síkságból, egyébként másfél mfd-nyi térség választja el őket egymástól. De míg Fonyód hatalmasabb területen emelkedik és a hegy oldalait tölgy és más hasonló lomberdők borítják, addig viszont Boglár gula formájára majdnem kerek alapról nyúlik fel kopaszán, fátlan meztelenségben, kiugró szikláktól!, köveiktől tagozva. (Vált. 2??-esből:) Ügy domborul a magasba, mint egy gombalakú ékszer (melyet magyarul „boglár"-nak neveznek) s nevét is innen kapta.

24 — Mind a két hegy legtetején még ma is fehérlő falak omladékai látszanak, melyek — úgy hihetnők — mentsvárak vagy őrtornyok lehettek egykor a környező vidék szemmeltartására, de bizonytalan, hogy mikor építették. A nemrég lezajlott Rákóczi-lázadás alatt a szövetkezett felkelők számára különösképp Fonyód szolgált mentsvárul, mert ezt a hegyet, melyet emitt a Balaton, amott a mocsárvíz nyaldosott, a szilárd földdel olymódon kötötték össze hídverés útján, hogy maguk ugyan feljuthattak a hegyre, de az ellenség részére az odamenetelt elzárták. így tudta csak abban az időben, mint gyakran mások is előtte,

25 ESTERHÁZY ANTAL erős sereggel őriztetni Fonyód várát a németek ellen; de nem sokkal nagyobb szerencsével, mint egykor a THöKöLi-pártiak. A császáriak ugyanis lezárták előlük a kivonulás útját és egytől-egyig részint lekaszabolták, részint a meredélyről a tóba hajigálták őket. Mindkét hegy ugyanis azon a részen, mely a tóra kiugrik, olyan meredek, hogy a letekintőt borzalom tölti el... (A következő hegyek, ú. m. a Bogiács, Légrádi, Zákányi, Böhönyei és Zselici hegyek leírását, mivel ezek a Balatontól távol emelkednek, elhagyjuk.) Ezenkívül erdős dombhát vonul a Balaton partján Berény és Keresztúr faluk között folytonos és nem valami magas sorban, nyugatról az ormándi mocsaraktól kezdve, szántóföldekkel és itt-ott szöllőskertekkel tarkítva. III. §. Folyók és patakok. A többi erdők majdnem a síkságból nőnek ki, nagyobbára tölgyesek ... (Istvánffy tört. műve 28. könyvéből vett idézetet mellőzzük.) A folyók egy része a Balatonba, más részük a Drávába viszi habjait... (A Dráva, Mura, Rinnya, Almás, Koppány leírását szintén elhagyjuk.) Kanizsa: Ez sem jelentékeny folyó, de azért mégis megemlékezünk róla, mert megyénket Zalamegyétől elválasztja. A Bogiács hegy (nem azonos Boglárral) túlsó oldalán ered számtalan sok más vízérrel együtt, köztük azokkal, melyek az Ormándi víz kútfejénél vannak. De ha szomszédosak is a források, mindegyik folyása más irányba tart. Mert míg az Ormánd lomha mozgással szétterjengve a tó felé halad, ez (a Kanizsa folyó) a Mura felé fordul és egyenletes mederrel, önmagához hasonlóan hömpölyög tovább, amíg Kanizsa városa környékén a hegy lábait nyaldossa. (Vált. Bél fogalmazványaiból:) A Kanizsa folyó a Bogiács hegy túlsó oldalán ered, részben sok más felbugyogő érből, részben pedig az ormándi