Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól
Balatontól K.-re egy mfd-re. Ugyanez irányban határos Fekete pusztával; Mezökomárom helység, meg Szentmihály és Kustány puszták D.-re esnek tőle. Ny.-on Maros és Szabadi, mindegyik egy-egy mfd-re tőle. Sík rónaszeTŰ területén a szántóföldek jól megmunkálhatok K. és D. felé, törzsökös búzát jól termők; egyébként talaja homokos, de mégis elég kövér. Déli és Ny.-i határa közt némelyek szőlőt is ültettek, vöröset, keveset érőt. Többi része a határnak legelő és itt-ott szénatermő rét. Maga a falu K.—Ny.-i irányban húzódik, a házak és viskók szétszórtan, egyenetlenül a halmosabb részeken emelkednek: épp ezért a közeledőnek kellemes látványt nyújt, falu végén a régi, közepén az új templommal, melyet a lakosok maguk építettek. Ref. vallásukat szabadon gyakorolhatják a BATTHYÁNYak urasága alatt, akikhez még a szomszédos Kustány és Szentmihály puszták is tartoznak. Különben ettől a falutól vették nevüket az életükben nagyhírű enyingi TÖRÖKÖK, kik ennek a vidéknek nem csekély részét birtokolták. (1725: 45 háztartás; 1825-ben 2117 lakos.) 16. Bozsok apró falucska VIGYÍZÓ GERGELY birtokában, részben katolikus lakosokkal, akik vallásgyakorlatra Mező-Komáromot kénytelenek felkeresni, részben ref.-okkal, akik istentiszteletre Enyingre rándulnak át. Mert őket Enyingtől, ennek É.-i részétől csak egy mocsár választja el; s ugyanez a mocsár, ugyanilyen térköznyire választja el Bozsokot Lepsénytől is K. felől; É. felé már távolabbi szomszédja Kajár, legtávolabb esik — Ny.-i irányban — Szabadi. Miképp tehát a falu, úgy annak területe is szűk és jelentéktelen; 1 öld je nyilt mezőség. 17. Szent-György (ma: Mezőszentgyörgy) az előbbitől nyári napkeletre (ma.- Êk.-et mondanánk) fél mfd-re, szintén sík ós nyilt mezőföldön. Ebben az irányban a megye szélső faluja, Fejérmegye határán, melynek itt szomszédos faluja É. felől Füle (negyed mfd-re), kissé távolabb nyári napkeletre Pógárdi, téli napkeletre pedig s egy mfd távolságra Láng falu. Innen D. felé fordulva a mi megyénkhez tartozik a GNOSZPODlak és mások Ecse pusztája, Ny.-nak pedig Lepsény a szomszéd falu. Közepes falucska ez, magyar és ref. lakossággal; templomuk és lelkészük van; birtokosai többen vannak éspedig: PALÁSTI BOLDIZSÁR, BÓDISZ PÉTER, PERCZEG TAMÁS és VÉGHELYI ANDRÁS. A falu felett bugyog fel az a lápvíz, amely egyenesen folydogál Lepsény, Bozsok és Enying között. 22 18. Lepsény így szomszédos Szent-Györggyel és hasonlóképp határán fekszik megyénknek Fejérmegye felé, melynek területén a szomszédos falu Füle, tőle EK.-ré. Megyénkben Lepsény szomszédja É.-i irányban Kajár falu, negyed mfd-re, Ny. felé Bozsok vagy, ami még közbeesik, Káptolom földje, D.-re pedig, negyed mfd-re Enying falu. Lepsény valamivel nagyobb, mint az utóbbi község és az említett mocsár feletti emelkedésen épült. Vallásra ref.-ok, szabad gyakorlattal, templommal és lelkésszel. Urasága részben NÁDASDY gróf, részben BABOCSAY báró. Jól művelhető szántóföldek veszik körül a falut, kevés szénatermő réttel, erdő nincs a határban, csak néhány szőlőskert a K.-re felgyürődő domboldalon. (A Nádasdy-családra von. I. 63. jegyzetünket.)
