Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

művelhető. Itt is kevés rét látható a Sét patak körül, amely területét Rátótétól elválasztja. Maga a falu egy domb homorú lejtőjén foglal helyet. Lakosai magyarok, reformátusok, szabad vallásgyakorlattal. A tisztelendő veszprémi káptalané. 32. Rátét. Amint mondtuk, az előbbi vidékén van, Hagymáskér és Jutás puszta között, amelyek közül ez közvetlen szomszédja nyugat felé, s közbeesik e részről Veszprém irányában, amaz pedig mintegy negyed mérföldnyire van tőle kelet és dél között. E határok között a földje semmit sem különbözik az előbbitől, mert ha Rátót felé észleltünk is valami jobbacskát, ami nyugat és észak felé terül el, az kevés és a vörös kavics miatt hasznavehetetlen. Többi része hegyekbe és a Bakonyi erdők hatalmas tekervényeibe megy át, s kelet felé részben eléri az olaszfalui határt, részben észak felé a csesznekit, amely helyek ugyan teljességgel távolabb vannak az előbbieknél, de ott a roppant erdei sűrűség elveszi a föld hasznosításának lehetőségét; ám ezt nem másról mondanám, mint arról a részről, mely Szent Gáliig nyúlik szűk hajlatokkal. Itt nincs szőlő, hanem egészséges vizet adó gyakori források folydogálnak a kis falu földjén, amely elég csekély. Egykor nagy és nemes falu volt, amint a maradványai mutatják; amint kimagaslanak egyfelől keletről a templáriusok kolostorának és templomának, másfelől északra egy magasabb dombon a falu fölött, amint mondják a Gyulafiak házainak romjai; hogy mindez jeles épület volt, tanúsítják a falak. Ugyanazon a dombon, valamivel közelebb a faluhoz látszik egy kettős templom, melyet egykor két hasonló hosszúságú és szélességű hajóval, de csak egyetlen toronnyal építettek; már ugyancsak romokban van, de a lakosok, kik reformátusok, az egyik templomot hanyagul befödve, azt vallásuk szabad gyakorlására fordítják, s ebben őket a tisztelendő veszprémi káptalan és Eszterházi Imre nagyszombati segédpüspök nem háborgatja. 33. [Hiányzik] 34. Olasz Falu. Az előbbitől a hegyek közé fordul kelet felé mérföldnyi távolságra; mély völgyben fekszik, mindenfelől magas, kiemelkedő, meredek hegyekkel. Van ugyan közbeeső síkság, de az is bozótos és erdős, kevés hasznot hozó. Szántóföldje nincs, sem mezei gazdálkodás, a kender és répaföldeket kivéve; minden árnyékos és hegyes. így aztán kevesen lakhatják a falut, s azoknak is, kik vannak, fával, léccel, gerendával, kenderrel és répával megrakodva mezőségi vidékre kell eljárni s azokat gabonára elcserélni. Csodálkozni lehet rajta, hogy a magyarok, kik könnyebb élethez hozzászoktak, meg tudnak itt maradni. De hazájuk ez, ahol a bátor férfiú lakóhelyet