Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

dombos és erdős, a föld homokkal kevert vöröses agyag, ebből ered a falu neve. Vöröslik ugyanis a falu egész határa, míg a többi a tó felé sötétszürke talajjá változik. A gabonát jól termi, ha trágyával megművelik, de kicsi. Csekély a legelője, s a Balaton partján lévő valami kevésnek kivételével rétje nincsen. A szőlő sem sok a dél felé néző dombokon, erős és nemes bort terem, de haszna legnagyobbrészt idegen szőlősgazdáké. így az itteniek sem élhetnének meg, hacsak a pusztákon három vagy négy mérföld távolságban évente bérlet útján nem keresnék a földművelés lehetőségét. Reformátusok, szabad vallásgyakorlatnak örvendenek. 9. Kenése. Ugyanezeknek a jezsuitáknak birtoka. Csaknem a fél Balaton-öblöt elfoglalja azon a részen, ahol szélessége és hosszúsága keleten végződik. Mert ahogy ott a magas partok a kinyúló tavat mintegy behatárolják és visszavetik, úgy annak szélességének majdnem a közepén alacsonyabbak és völgy formájában, szelíden a vízhez lejtősen ereszkedve öblöt alakítanak ki, s azt mintegy meredek földdel mindenfelől körülsáncolva a falut, mely csak egy részben tűnik elő, a többi rejtve marad, mintegy a víz mellé helyezik. Szép a fekvése egyrészt a tó tetszetős volta miatt, másrészt, mert a lejtőkön szőlők veszik körül, fejérszőlő, mely az egész vidéken a legnemesebb, de hasznát nem annyira a lakosok, mint földesuraik élvezik. Nem hatja át ugyanis a szőlő a falu egész határát, mely a jobbágyok szántóföldi művelésére van rendelve, csak azokon a dombokon kap helyet, melyek földdel szorosan a házakat veszik körül. Különben a falu az előbbitől egy német mérföldnyire dél felé van; észak felé Sándorival és Márnával, ugyanazon birtokosok pusztáival határos, amelyek Veres Berény felé esnek közbe; kelet felől negyed mérföldnyire esnek tőle Papkeszi és Csajág falvak, délről pedig alig puskalövésnyire van Csitten puszta, amelyről azt mondják, hogy egykor igen nagy település volt, Kenése falu meg akkor csupán egy kúriácska helyét foglalta el. Csitten pedig szintén ugyanazoké a jezsuitáké. így a kenései lakosok ugyanúgy mint a veresberényiek, kényszerítve vannak lakóhelyük határának szűk volta miatt a szántóföldi művelés kedvéért, évi fizetségért tőlük távol eső pusztákhoz folyamodni, másként nem tudnának megélni. Reformátusok ezek is és szabad vallásgyakorlatuk van. 10. Fok. Egykor I. András okleveleiben Fuknak nevezték a falut; a Sivón keresztül vezető gázlóról és révről nevezetes falu. A Balaton déli partján fekszik, ott, ahol az a végéhez tart, s ahol az említett Sivót kiengedi magából, majdnem két mérföldnyire Kenése fölött sík és mezős vidéken, alkalmasan az ellenséggel szemben való ellenállásra.