Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

dombos és erdős, a föld homokkal kevert vöröses agyag, ebből ered a falu neve. Vöröslik ugyanis a falu egész határa, míg a többi a tó felé sötétszürke talajjá változik. A gabonát jól termi, ha trágyával megmű­velik, de kicsi. Csekély a legelője, s a Balaton partján lévő valami kevésnek kivételével rétje nincsen. A szőlő sem sok a dél felé néző dombokon, erős és nemes bort terem, de haszna legnagyobbrészt idegen szőlősgazdáké. így az itteniek sem élhetnének meg, hacsak a pusztákon három vagy négy mérföld távolságban évente bérlet útján nem keresnék a földművelés lehetőségét. Reformátusok, szabad vallás­gyakorlatnak örvendenek. 9. Kenése. Ugyanezeknek a jezsuitáknak birtoka. Csaknem a fél Balaton-öblöt elfoglalja azon a részen, ahol szélessége és hosszúsága keleten végződik. Mert ahogy ott a magas partok a kinyúló tavat mintegy behatárolják és visszavetik, úgy annak szélességének majd­nem a közepén alacsonyabbak és völgy formájában, szelíden a vízhez lejtősen ereszkedve öblöt alakítanak ki, s azt mintegy meredek földdel mindenfelől körülsáncolva a falut, mely csak egy részben tűnik elő, a többi rejtve marad, mintegy a víz mellé helyezik. Szép a fekvése egyrészt a tó tetszetős volta miatt, másrészt, mert a lejtőkön szőlők veszik körül, fejérszőlő, mely az egész vidéken a legnemesebb, de hasznát nem annyira a lakosok, mint földesuraik élvezik. Nem hatja át ugyanis a szőlő a falu egész határát, mely a jobbágyok szántóföldi művelésére van rendelve, csak azokon a dombokon kap helyet, melyek földdel szorosan a házakat veszik körül. Különben a falu az előbbitől egy német mérföldnyire dél felé van; észak felé Sándorival és Márnával, ugyanazon birtokosok pusztáival határos, amelyek Veres Berény felé esnek közbe; kelet felől negyed mérföldnyire esnek tőle Papkeszi és Csajág falvak, délről pedig alig puskalövésnyire van Csitten puszta, amelyről azt mondják, hogy egykor igen nagy telepü­lés volt, Kenése falu meg akkor csupán egy kúriácska helyét foglalta el. Csitten pedig szintén ugyanazoké a jezsuitáké. így a kenései lakosok ugyanúgy mint a veresberényiek, kényszerítve vannak lakó­helyük határának szűk volta miatt a szántóföldi művelés kedvéért, évi fizetségért tőlük távol eső pusztákhoz folyamodni, másként nem tudnának megélni. Reformátusok ezek is és szabad vallásgyakorlatuk van. 10. Fok. Egykor I. András okleveleiben Fuknak nevezték a falut; a Sivón keresztül vezető gázlóról és révről nevezetes falu. A Balaton déli partján fekszik, ott, ahol az a végéhez tart, s ahol az említett Sivót kiengedi magából, majdnem két mérföldnyire Kenése fölött sík és mezős vidéken, alkalmasan az ellenséggel szemben való ellenállásra.

Next

/
Thumbnails
Contents