Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)
Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Második szakasz: Az alsó járás mezővárosairól
dicsősége, de a lakosoké nem. Sohasem hiányoztak ugyanis, akik kiváló hadi erényükkel őrizték a veszprémi nemzetségnek dicsőségét. Látván az országot, a várost és a hazát védelmező szándékukat, arra indította ez a királyokat, hogy mentessé nyilvánítsák őket censustól és adóktól, s idegenek bírói felsőségétől. Erről kiváltságleveleket adtak ki, amelyeket utódaik megerősítettek. Különösen IV. Béla, Magyarország királya, látván az egyház pusztulását a tatár portyázások következtében, Székesfehérvár és Veszprém jogait és szabadságait az 1254. évben megismételte és megerősítette. Szent Margitnak, IV. Béla leányának [helyesen: II. András feleségének, Jolánta királynénak — Szerk.] 1224-ben kiadott kiváltságlevele Veszprém városának census- és adómentességről. 1 ^ Béla király leánya [helyesbítve: fent!] maga ugyanilyen oklevéllel már 1224-ben megerősítette őket szabadságukban: Isten kegyelméből Magyarország királyának gyermeke [Bél-féle szöveg helytelenül: Proles (gyermeke), helyesen: Joles (Jolánta). - Szerk.] mindazoknak, akik a jelenvaló írást megtekintik, üdvöt az igaz Üdvhozóban! Hogy az országok idővel meg ne inogjanak, okleveleknek bizonyságával kell őket erősíteni. Ezért mind a jelenvalóknak, mind az eljövendőknek tudomására akarjuk hozni, hogy mi a sok szolgálatért, amelyet nekünk hely és idő szerint a mi kedves és hűséges kancellárunk, a veszprémi prépost tanúsított, egyháza népeinek megengedtük, hogy azokon a helyeken, amelyekben jogot bírunk, senki tőlük adót kicsikarni ne merészeljen, sőt ettől a kötelezettségtől a mi hatalmunkból örökre szabadok és mentesek legyenek. S hogy ez a mi engedményünk szilárdan és változatlanul megmaradjon, senki ne zaklathassa őket, kiadtuk e levelet a mi kettős pecsétünkkel megerősítve. Kelt a mi előbb mondott kancellárunk kezével, az Ige testté válásától az 1224. esztendőben. Mindezt megismételt szavakkal kifejezve megerősítette László, I. Károly és az 1362. esztendőben I. Lajos is. És bár a török háborúk alatt ilyen jól megerősített kiváltságoktól elesve szegényeknek a barbár iga alá kellett vetniük magukat; elhagyottan és a barbár végeken minden segélytől megfosztva mégis mindenkor megtették azt a szolgálatot, melyet másokban, erősebbekben csodálsz. Gyakran egyedül védték a várat, egyedül tartották meg, egyedül indulva portyára, győzelmük bizonyságául, a törökök szomszédos őrhelyeiről, a barbárok számtalan fejével tértek vissza. Az a kétfelől hosszú rudakkal közrefogott út, mely a városból föl a várba vezet, a törököknek, kiket Veszprém fiai öltek meg, gyakran körülbelül ezernyi fejét mutatta, faszögekkel a két korlátra erősítve. Amikor hírét vették a barbár bécsi legyőzetésének, az őrségül jövő főbb törököket maguk a veszprémiek is mind egy szálig megölték, hogy hívek legyenek a királyhoz. S mindeddig nem fajzottak el ettől az ősi virtustól.
