Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

Az általános európai jelenségre lásd Alfons Dopsch: Herrschaft und Bauer in der Kaiserzeit. Stuttgart, 1964.

2 224—225., Siegfried Epperlein: Bauernbedrückung und Bauernwiderstand im hohen Mittelalter. Berlin, 1960. 65, 73—75., Georges Duby: L'Économie rurale et la vie des campagnes darts l'Occident médiéval, (továbbiakban: L'Économie rurale) Paris, 1962. IL 477— 491., Friedrich Lütge: Geschichte der deutschen Agrarverfassung vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. Stuttgart, 1963. (Deutsche Agrargeschichte III.) 81—84., Günther Franz: Geschichte des deutschen Bauernstandes vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert, (továbbiakban: Bauernstand) Stuttgart, 1970. (Deutsche Agrargeschichte IV.) 47—49., Ernst Pitz: Wirtschafts- und Sozialgeschichte Deutschlands im Mittelalter. Wiesbaden, 1979. 97—99. 111. PRT X. 623. — A bakonybéli apát törekvése, hogy a Veszprém megyei Akol faluban lakó népei terheit növelje, nem járt eredménnyel. Az egyházi népek 1254-ben az apát újabb követeléseivel szemben elérték, hogy változatlanul régi szolgálataikat teljesítsék. PRT VIII. 292. 112. PRT X. 528—532. — A pannonhalmi apátság, 1245-ben a Komárom megyei ölbőn 8 személyt kapott, akiknek mindegyike az adományozó meghagyása szerint semmiféle szolgálattal nem tartozott új urának, kivéve az évi fél fertót. PRT II. 284. 113. PRT X. 533—534. A középkori Veszprémszőlős vagy egyszerűen Szőlős elpusztult, helye a mai Kádárta délkeleti határában található. Régészeti topográfia II. 114. A veszprémszőlősiek gazdaságának nagyságára lásd a 157. jegyzetet. A kondicionáriusok helyzetének módosulása a veszprémi káptalan birtokain is megfigyelhető. A veszprémi káptalan 1272-ben a Zala megyei Paloznakon élő kondicionáriusok helyzetén könnyített, mert hiányt szenvedett belőlük, mivel különböző nehézségek miatt állapotuknak megfelelő szokásos szolgáltatásaikat nem teljesíthették. Ezért két személyt a közelebbről nem ismertetett jobbágyi szolgálatra rendelt, a többieket — legalább 9 föt — pedig 20—60 köböl bor megfizetésére kötelezett, bizonyára szőlejük nagyságától függően. Emellett minden mansiónak évente négy dénárt kellett adnia. DF 200677. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Paloznak 13.) 114. Jakubovich: Végrendelet 1164-ből, 156. A végrendelet Cylu birtoknevét Jakubovich azonosította a Veszprém megyei Csűr pusztával, amelynek neve 1488-ban a Csöl- vagy Csülnek ejtendő Chewl alakban szerepelt. Uo. 160. Helyét és nevét Doba mai határában, Noszloptól északra a Csürivagy Csuri-dülő őrzi. Régészeti topográfia III. 86. A topográfia ugyanitt a település első említését 1332-ből idézi s megjegyzi, hogy jobbágyai ekkor 3 forinttal adóztak. Noszlop 1332. évi határjárásában (CD VI II/3. 587.) valóban előfordul a település neve (terram Chul), de lakói adózásáról nincs szó. 115. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. (továbbiakban: SRH) Ed.: Emericus Szentpétery. I. Budapestini, 1937. 190, 299., Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskereken, 1892. 221— 222., Karácsonyi: Magyar nemzetségek III. 3., Va jay Szabolcs: A magyar Roland-ének nyomában. Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968), 334., Mályusz Elemér: Az V. Istvánkori gesta. Bp. 1971. (Értekezések a történeti tudományok köréből 58.) 33—34., Korompay: Roland-ének, 51, 77. 116. Az oklevelet Karácsonyi János jegyzete nyomán felkutatta és közölte Kumorovitz L Bernát: Buda (és Pest)"„fővárossá" alakulásának kezdetei. Tanulmányok Budapest múltjából 18 (1971), 24—26. Az oklevél datálására lásd Kumorovitz: Adatok, 7—27. Nem kétséges, hogy az oklevélben szereplő Gyula (Jula) ispán Rátót nembeli Gyulával, a későbbi udvarispánnal (országbíróval) és erdélyi vajdával, a rátóti Gyulaffy család ősével (Karácsonyi: Magyar nemzetségek III. 4—5.) azonos. 117. PRT VIII. 285., Karácsonyi János: A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége. Turul 23 (1905), 86., Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 6 (1957), 248., Régészeti topográfia II. 94. 118. Wertner Mór: Családtörténeti adalékok. Turul 15 (1897), 129—131., Karácsonyi: Magyar nemzetségek III. 8—9. Adataik a Reg. Arp. alapján pontosíthatók. A nádor nevét említő kiadott okleveleket felsorolja Korompay: Roland-ének, 26—28. 119. Pauler: Árpádok II. 316—317., Reg. Arp. 2559. és 2602. sz. 120. A két adománybirtok lakói eltérő társadalmi rétegződésére, a kiváltságlevélben szereplő Vendég szerepére lektori véleményében Major Jenő hívta fel figyelmemet. Hasznos észrevételeit és tanácsait ezúton is köszönöm. — A XIII. században az átlagos falu Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X—XV. század) (továbbiakban: A falurendszer) Bp. 1966. 191. szerint 28 háztartásból és 140 főből állt. A vendég jelen-