Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
Ajkára. Törvényi Károly üvegvésö csak közvetve tartozik a Stanek dinasztiához, egyébként a Kossuch cég törzsgárdájához tartozott. Fiatalon — 42 éves korában — halt meg. 194 Szólnunk kell még Stanek Antal dédunokájáról, az 1898-ban született Stanek Józsefről is, aki az államosított ajkai üveggyár első kinevezett munkásigazgatója volt. De mégsem ezért készült a leszármazási táblázat a Stanekokról, hanem azért, mivel ez az egy olyan dinasztia az ajkai üveggyárban, amely nem szakadt meg az elmúlt száz év folyamán. Stanek (Széplaki) József fia: Ferenc az egyetlen a gyárban, aki még a hajdan Ausztriából betelepült ős Stanek Antal vitrarius mesterségét — az üvegcsinálást — folytatja. Az üveges dinasztiákról írni egyik legfontosabb kötelességemnek éreztem, már csak azért is, mivel sok visszaélés történik napjainkban a szó használatával. Nem ritka a napi sajtóban sem, hogy olyan személyeket, családokat mutat be dinasztiaként, akik alig néhány évet, esetleg évtizedet töltöttek el az üveggyárban vagy egyéb üzemekben. Ugyanakkor egyetlen szó sem esik azokról, akik a mesterséghez való tartozásukat több generáción keresztül, visszamenőleg igazolni tudják. Fontosnak tartottam azért is, hogy legalább a gyárról szóló történet megörökítse azok emlékét, akik a dinasztia jelzőt verejtékükkel érdemelték ki. ök voltak ugyanis azok, akik nemcsak a gyárnak, de a kis Veszprém megyei községnek — Ajkának — hírét ismertté tették a világban. 4. Üvegkészítés a 19. század második felében Az ajkai üveggyár gazdasági jelentőségét az alapítás korában elsősorban földrajzi helyzete határozta meg, kijelölte helyét a magyar üvegiparon belül. Történelmi távlatból nézve ennél érdekesebb a kérdés, ha elfogadjuk egyes kutatók feltételezését, amely szerint elsőként szökött velencei vitrariusok készítettek üveget a Dunántúlon. 195 Ettől eltekintve bizonyítható szerepe volt a Dunántúlnak a magyar üvegipar meghonosításában is. A hajdani Magyarország 63 vármegyéje közül 17-ben volt üveggyár vagy üveghuta. Ezek között volt Veszprém megye, ahol — az eddigi ismeretek szerint — nyolc üveghuta (Pille, Németbánya, Csehbánya, Lókút, Pénzeskút, Úrkút: a Zichy-féle, Somhegy, valamint az ajkai elődjének tartott második — Todesco-féle — úrkúti) működött. Ajándékoztak azonban a veszprémi múzeumnak a porvai üveghutában készült üvegtárgyakat is, de az üveghuta létezésére irányuló kutatások eddig eredménytelenek voltak. Veszprém megye szerepét növeli még, hogy ennyi üveghutát csak Nógrád megyében tart számon a szakirodalom. Ugyanakkor a pilléi üveghutát az egyik legrégibbnek tekinthetjük a magyarországiak
