Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

villicus constitutus bíráskodik. Ez önmagában nem jelent kinevezett bírót, mivel választott bíróra is alkalmazták azt a megjelölést, mint Füzítön és a liptói—turóci népek kiváltságolásánál. PRT II. 325., AÜO II. 281. 179. CD V/2 601—602 180. AÜO IV. 32 Ceterum Herbordum pro villico habeant, quamdiu fuerit ibidem conuersatus, et suam curiam sine debito libère possidebit. Post decessum vero vel recessum loco eius alium, quem voluerint ex ipsis, debeant ordinäre, bonaque ipsius possit vendere eadem libertate. 181. A villicus bíráskodására lásd Hajnik: Bírósági szervezet, 10—11, 97—104., Szói ka: Földesúri bíráskodás, 49—51., Szabó: Középkori falu, 98. Bolla— Horváth: Faluközösség, 20—22. Szoika állítását (i. m. 49.), hogy a magyar lakosságú jobbágyközségek villicusainak bíráskodása ismeretlen lett volna, illetve az idegen telepesek községeinek hatására alakult volna ki, cáfolja Szabó: i. m. 98. 62. jzt. 182. IV. Béla 1255-ben a jászói prépostság népeit felmenti a megyei ispán bíráskodása alól s elrendeli, hogy az egyházi népek minden ügyét a prépostság iudexe és a villicus ítélje meg. CD IV/2. 302. A prépost ezt a kiváltságot érvényesítette Jászó 1243-ra datált, de valójában későbbi kiváltságlevelében. CD IV/1. 306. Ugyanez a folyamat Németi esetében pontos évszámokhoz, 1286-hoz, illetve 1292-höz köthető. MES II. 217. és 314. 183. Ezt főként a városi kiváltságlevelek biztosították. Fügedi: Városprivilégiumok, 26. és 62. 184. RMA 544. — A hospeskiváltságok a falubeliek és más helyről származó személyek közti ügyekkel és a fellebbezéssel rendszerint nem foglalkoznak. A peres eljárásból is legfeljebb a tisztító esküt említik. RMA 469., CD V/2. 592. 185. CD V/l. 177., CD V/2. 591. A minores vagy minutae causae és a maiores causae megkülönböztetésről részletesen szól Szoika; Földesúri bíráskodás, 37—45. 186. DF 258684. Ugyancsak egy fertő a határ Vernár soltészszerződésében. Wagner: Analecta I. 443—444. Vö. Alíbeta Gátová: Póvod ustanovizne Solt^stva na Slovensku. Historicky Sborník 3 (1945), 57. — RMA 470. — A turóci és liptói királyi népek esetében a villicus 2 vagy 3 pondus értékű ügyekben bíráskodhatott. AÛO II. 281. 187. RMA 469., AÛO XI. 532., RMA 521. Körmenden is bizonyos értelemben határ volt a 60 dénár. Aki ugyanis ezen érték felett lopott, azt felakasztották. HO VI. 42. 188. RMA 522. 189. Bolchardus ispán hospesei esetében a tolvajlást, gyilkosságot és a gyújtogatást „dominus terre aut suus officialis vna cum villico et villanis iudicabit". AÜO XII. 273. Keresztúr kiváltságlevele pristaldust is említ, ö őrizte a tolvajt s nyilván ő állította, idézte a bíróság elé a gyanúsítottakat és a bűnösöket. RMA 470. 190. A földesúri tisztségviselőkre lásd Hajnik: Bírósági szervezet, 11, 102., Pauler: Árpádok I, 347—348, 513. (562. jegyzet), Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok. Vázlat a középkori magyar alkotmány- és közigazgatástörténet köréből. Bp. 1912. (Értekezések a történeti tudományok köréből XXIII. 3.) 41—42, Váczy: Immunitás, 30., Pleidell: • Immunitás, 47. 191. CD IV/3. 277. Idézi Oszvald: Premontreiek, 153. 192. A veszprémi egyháznak 1181-ben comese, 1232-ben és 1266-ban curialis comese, 1285-ben pedig terrestris comese van. AÜO.I. 76., AÛO VI. 510., CD IX/7. 678., HO V. 70. A sági prépostságnak a tisztjét curialis comesnek, majd officialisnak hívják. CD IV/3. 277., CD V/2 591. Bolchardus ispánnak officialisa van. AÜO XII. 273. A jászói prépostság népeinek jelentősebb ügyeit az egyház iudexe ítéli meg. CD IV/2. 302. Egerben az egyház vicariusa vagy comese bíráskodik. CD V/l. 158. 193. Fügedi: Németjogú falvak, 228. szerint a XIV. században a soltészfalvakban a földesúr vagy meghatalmazottja évente háromszor vett részt a nagyobb bűntények elbírálásában. 194. HO III. 6. 195. Rimabányára a kalocsai érsekség curialis comese csak akkor tehette be a lábát, ha a bíró és falubeli társai a súlyos ügy kivizsgálására nem voltak elegendők. AÜO VIII. 212. 196. RMA 521. 197. CD V/2. 591—592. A sági prépost vagy officialisa ,,in exigendis iudiciis vltra consuetudinem aliorum regni hospitum non grauabit, sed recipiet ab eis tantam pecuniae, siue rerum quantitatem, quanta pro huiusmodi iudiciis ab aliis regni hospitibus sub certa et expressa libertate residentibus recipi consueuit". A kiváltságlevelek a tized után leggyakrabban a bíráskodás kapcsán hivatkoznak szokásra. • Feltűnő azonban, hogy itt többnyire nem német vagy szász szokásra utalnak. A Szepességben fordul elő, hogy ez esetben is szász szabadságra hivatkoznak. DF 258684. A németlipcsei és a pozsonyi villicus viszont „more hospitum aliorum", a csúti bíró pedig ,,

secundum aliorum hospitum liberta-