Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

mondok, az 1279. évi adat az oklevelet kiadó váci káptalan székhelyétől északkeletre fekvő Nógrád megyei Ter jenre, a mai Terényre vonatkozik. Vö. Csánki I. 109. 40. Supplementum analectorum terrae Scepusiensis, notationibus, ex veteri ac recentiore Hungarorum história depromtis, auctore Joanne Bárdosy . . . adiutore . . . Michaele Schmauk, (továbbiakban: Supplementum) Leutschoviae, 1802. 134—142. = CD V/2. 598—603. 41. Körmendy Adrienne: A soltész („more scultetorum") telepítette falvak a Szepességben. (XIII—XIV. sz.) Agrártörténeti Szemle 16 (1974), 313. 42. Ezek többségét tárgyalja Körmendy i. m. 305—348. Lásd még Tagányi Károly: Jelentés a Gorove-pályázatról. (továbbiakban: Jelentés) Akadémiai Értesítő 25 (1914), 327—352. 43. DL 40124. Kiadatlan szövegét a cikk végén közlöm, s ezért leírását nem tekintve (lásd a 109. jegyzetet) általában nem idézem. A kiváltságlevél Vég hely Dezső gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeum Törzsanyagába, majd azzal együtt a Magyar Országos Levéltárba. A kiváltságlevélre Hajnik Imre regesztája nyomán (Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Quart. Hung. 1968. I. köt. 64. sz.) Székely György munkája hívta fel a figyelmet. ,,Sokan — írta a szerző 1953-ban — kiharcolták a hoápesek, a vendégek még kedvezőbb jogállását. Például 1275-ben a veszprémi káptalan előtt Lőrenthe nemes és bogdáni népei egyezkedtek. A birtokos már előzőleg megadta nekik a költözés jogát, amivel úgy látszik éltek is, és ezzel új engedményeket csikartak ki, mivel Lőrenthe visszatérésük alkalmából adja meg nekik a »vendegek szabadságát«." Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.: Székely György. Bp. 1953. 10. Ezt megelőzően Hajnik regesztájára Eckhart: Alkotmánytörténet, 60. is hivatkozott. Az oklevél tartalmát előbb Hajnik regesztrájából idéztem: Megjegyzések a jobbágyság költözésével foglalkozó határozat értékeléséről. Diákköri Füzetek III. I/A. Debrecen KLTE 1968. 107. 19—20. jzt. Majd megtalálván az oklevél eredetijét, arra hivatkoztam: Jobbágyköltözés, 6. 22. jzt. és 20. Vö. A magyar középkor kutatóinak nagyvázsonyi találkozóján (1971. május 6—8.) elhangzott előadások, hozzászólások, összeállította Éri István. Veszprém, 1973. 127., ahol Fügedi Erik szóbeli felszólalásom nyomán foglalkozott az oklevéllel. Az oklevél tartalmát az eredeti nyomán a legbővebben Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. (A korai feudalizmus szolgáltató népelemeitől a fejlett feudalizmus jogilag egységes jobbágyosztályáig.) Kandidátusi értekezés. Bp. 1975. (Kézirat) 207—208. ismertette. Vö. a 238. jegyzettel. 44. A Lőrinte-nemzetség történetét a kiadott anyag alapján összefoglalta Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, (továbbiakban: Magyar nemzetségek) I—II. Temesvár, 1891 — 1892. II. 164—168. és Karácsonyi: Magyar nemzetségek II. 351—356. 45. Magyarország régészeti topográfiája. Főszerk.: Gerevich László. I—IV. Veszprém megye régészeti topográfiája, (továbbiakban: Régészeti topográfia) Bp. 1966—1972. III. 143, 185. Vö. Ha Bálint — Kovacsics Józsel: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 250. és Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében, (továbbiakban: Középkori templomok) Veszprém megyei múzeumok közleményei 6 (1967), 134. 46. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, (továbbiakban: Földrajzi szótár) Bp. 1978. 388. 47. Hazai oklevéítár. 1234—1536. (továbbiakban: Hazai oklevéltár) Szerk.: Nagy Imre, Deák Farkas és Nagy Gyula. Bp. 1879. 23—24. Eredetije: DL 40029. Vö. Kara-, csonyi: Magyar nemzetségek II. 248, 352. A püspökre Iád Uo. II. 291., Series episcoporum Vesprimiensium e documentis correcta. Studiis Josephi Lukcsics. (Excerpta Monument is Romanis episcopatus Vesprimiensis, torn. IV.) Budapestinum, 1907. 7. és Szentpétery Imre: Zlaudus. Magyar Nyelv 23 (1927), 511—513. 48. DL 485. Kiadásában (CD V/l. 323) tévesen Pál szerepel Saul helyett. A hibát már Szentpétery Imre kijavította. Reg. Arp. 1214. sz. 49. DL 42380. Az elfoglalt földek visszaítélésre kiküldött bíróság rendeki (ajkarendeki), illetve ajkai birtokügyben hozott két 1268. évi oklevele 1388. évi átírásban maradt fenn. A két Árpád-kori oklevél hibás kivonata: CD VI1/5. 347—349. Vö. a 106. jegyzettel. 50. DL 58407. Hibás kiadása: CD VII/3. 65—66. Vö. Karácsonyi: Magyar nemzetségek II. 352. A Csumpkeszi (Chumpkezue) földrajzi név előtagjában III. Béla-kori birtokosának a nevét őrzi. Csump (Chump), III. Béla udvari papja, akit ura a maga Bizáncban kapott nevéről Alexiusnak nevezett el, Tapolca és Keszi falvak közt. fekvő birtokát 1182 és 1184 között a veszprémi egyháznak adományozta. Az adományozó, aki új nevét aligha használta, minden valószínűség szerint azonos az 1207-ben szerep-