Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Zákonyi Ferenc: Egy balatonfüredi nyomda és a nemzeti hadsereg

Adatközlöm, Oblatt Sándor szerint Faragó Adolf, Árva megyéből származott, rendkívül szegény ember volt. Három fiával dolgozott együtt, de még nevének magyarosításához is csak annyi pénze volt, hogy a saját kérelmére ragaszthatott bélyeget, a fiai nevét már nem magyarosíttatta meg. Leánya esküvőjének összes költségét a helyi izr. hitközség fedezte. Faragónak volt egy gyorssajtója és egy másik, kézihajtású, kisebb nyomtatványok előállítására szolgáló gépe. Dolgozott nála — Szegleti Ildikó kimutatása szerint — egy gépmester, egy szedő, egy tanonc és egy segédmunkás.

7 Ez valószínűleg nem így volt, mert Oblatt Sándor szerint Faragó és a fiai dolgoztak a nyomdában, sokkal szegényebb volt ő annál, hogy alkalmazottakat tudott volna tartani. Ebben a nyomdában két lap is megjelent: 1911 nyarán a Balatonfüred c. hetenként megjelenő, csak idénylap és az 1912—1915 között nyomott Balatonfüredi Hírlap.

8 Ez a nyomda már vállalkozott komolyabb tanulmányok kiadására is. Az 1913-ban megnyílt, átépített, új nagy szanatórium és vele együtt az egész fürdőtelep részletes ismertetőit a gépein nyomták. Tulajdonomban van két nagyobb munka, amelyek elfogadható kiállításban jelentek meg: 1. SÜMEGI József: Balatonfüred forrásai, természetes szénsavas fürdői és azok hatása. Balatonfüred, 1912. „Balaton" ny. 64 p. 2. VÁTH [Horváth] János: Magyar katholikus szépirodalom. Balatonfüred, 1915. „Balaton" ny. 112 p. A nyomda megszűnését Szegleti 1918?-ban jelzi. Azonban 1919-ben még a nyomda dolgozott, söt, ami eddig elég ismeretlen adat volt, a Siófokon — Horthy Miklós fővezérletével — székelő nemzeti hadsereg nyomtatványait is itt készítették. Ez a talán szerénynek tűnő adat az 1919. évi ellenforradalmi események óriási irodalmából eddig nem volt ismeretes. Jómagam is csak Oblatt Sándor közlése után figyeltem fel erre az eseményre, és kezdtem el nyomozni, amíg végre sikerült az alábbiak szerint az egész történetet megfejteni. A Szegeden működő ellenforradalmi kormány hadügyminisztere Horthy Miklós, az egykori Habsburg monarchia ellentengernagya volt, aki 1919. aug. 9-én átiratban értesítette a szegedi kormány belügyminiszterét, hogy felállítja a fővezérséget, kiválik a hadügyminisztérium kötelékéből, és mint önálló parancsnokság megkezdi a működését.

9 Csapatát nemzeti hadseregnek nevezte, és mint fővezér 1919 aug. közepén titokban elindította a kb. ezer katonatisztből és két gyalogzászlóaljból, egy huszár- és árkászszázadból álló nemzeti hadseregét a Dunántúlra. Horthy Miklós repülőgépen ment utánuk Siófokra a fővezérség kijelölt helyére, és ott találkozott a már aug. 4-én elindult Prónay Pállal, az ellenforradalom leg-